„Lapkakészlet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
23. sor:
== Processzorintegráció ==
Hagyományosan az x86-os számítógépeknél a processzor elsődleges kapcsolata a gép többi részével az alaplapi lapkakészlet északi hídján keresztül történt. Az északi híd közvetlenül felelős volt a nagy sebességű eszközökkel folytatott kommunikációért (gyakran előforduló példák a rendszermemória és az elsődleges bővítőbuszok, mint például
2003 előtt a processzor és a főmemória vagy egy bővítőeszköz, például grafikus kártya közötti bármilyen interakciót – legyen az [[Accelerated Graphics Port|AGP]], PCI vagy alaplapba integrált – közvetlenül az északi híd irányított a processzor nevében. Ez a processzor teljesítményét nagymértékben a rendszer lapkakészletétől tette függővé, különös tekintettel az északi híd memóriateljesítményére és arra, hogy ezeket az információkat visszajuttathatja a processzorhoz. 2003-ban azonban az AMD bemutatta az Athlon 64 bites processzorok sorozatát, amely megváltoztatta ezt.<ref>{{cite web |url=https://www.amd.com/usen/Corporate/VirtualPressRoom/0,,51_104_543_10218~74465,00.html |title=AMD Ushers in Era of Cinematic Computing with the AMD Athlon 64 FX Processor |accessdate=2006-07-04 |date=2003-09-23}}</ref> Az Athlon64 egy integrált memóriavezérlő bevezetését jelentette, amelyet magába a processzorba építettek be, így lehetővé téve a processzor számára a memória közvetlen elérését és kezelését. Az Intel 2008-ban követte példáját a [[Core i]] sorozatú processzorok és az [[Intel X58|X58]] platform megjelenésével.
37. sor:
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Silicon Integrated Systems]]
{{portál|informatika|i }}
[[Kategória:Alaplapok]]
| |||