„Orvosi képalkotás” változatai közötti eltérés

A Gamma-kamerákat arra használják a nukleáris orvostudományban, hogy azonosítsák a rendellenességekkel gyakran összefüggő biológiailag aktív területeket. Egy rövid életű izotópot (mint pl. a ¹²³I) juttatnak a páciens szervezetébe. Ezek az izotópok sokkal könnyebben szívódnak fel a test olyan biológiailag aktív régióban, mint pl. a daganatok vagy a csontokban lévő törések helyén.

Pozitron emissziós tomográfia ([[Pozitronemissziós tomográfia|PET]]): eleinte az agy és a szív különböző rendellenességeinek felismerésére használták. Hasonlóan a nukleáris orvostudományhoz, itt is egy rövid életű izotópot, pl. a 18F¹⁸F-et egyesítik egy, a test által felhasznált anyaggal, pl. a glükózzal, mely a vizsgált daganatban felszívódik. A PET-scanneket gyakran készítik párhuzamosan a CT-scannekkel, ami megoldható ugyanazzal a géppel, anélkül, hogy a pácienst mozgatni kelleni. Így lehetővé válik a PET által azonosított daganat mellett a beteg testének részletes anatómiai feltárása is a CT segítségével. Egy további tomográfiás technika még a [[SPECT]], mely szintén gamma-kamerás módszerrel végzi rekonstrukciót.