„Nagyvarsány” változatai közötti eltérés

61 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
[[1960]] elején Nagyvarsány termelőszövetkezeti községgé alakult. [[1959]]-ben orvosi rendelő és orvosi szolgálati lakás, 1960-ban központi iskola épült. A túlnyomórészt paticsfalú, nádtetős házakat nagy ablakú, világos, cseréppel fedett családi házak kezdték fölváltani. Az [[1960-as évek]]ben már csaknem minden háztartásban volt rádió, több helyen televízió is.
 
[[1973]]. [[április 15]]-én [[Gyüre|Gyürével]] közös községi tanácsot hoztak létre Nagyvarsány székhellyel, majd [[19791978]]. [[januárdecember 131]]-jénén [[Varsánygyüre]] néven egyesítették a két községet. A közös tanácsháza Nagyvarsány és Gyüre határára épült, míg az oktatási-nevelési központ Nagyvarsányban, az egészségügy központja (orvosi rendelő és gyógyszertár) Gyürében volt. [[1990]]. [[május 27]]-én népszavazással döntött a két település Varsánygyüre szétválása mellett, ugyanakkor az őszi helyhatósági választásokon még közös önkormányzatot választottak. December végén érkezett meg a köztársasági elnöki határozat Varsánygyüre megszűnéséről, melynek értelmében [[1991]]. január 1-jén ismét Nagyvarsány és Gyüre községek jöttek létre az eredeti közigazgatási határokkal. 1991. [[március 3]]-án mindkét településen új helyhatósági választásokat tartottak.
 
[[1986]]-[[1987|87]]-ben kiépült az ivóvíz-, [[1992]]-ben a gázvezeték-, [[1998]]-ban a szennyvízhálózat. [[1990]]-ben a térségben elsőként, közadakozásból, társadalmi munkában építettek ravatalozót, egyúttal a ravatalozó mellett kialakított kegyeleti parkban a II. világháború áldozatainak tiszteletére emlékművet emeltek. [[1995]]-ben átadták az egészségügyi központot, melyben a következő év végére háziorvosi és fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat, szolgálati lakás és gyógyszertár egyaránt helyet kapott. [[2000]]-ben, a millenniumi év alkalmából kialakították a település főterét, elkészítették a település címerét, a világháborús emlékmű fölé lélekharangot állítottak. [[2004]]-ben a víztározó területén szabadidőparkot hoztak létre, amely gyermeknapi rendezvények, falunapok helyszíneként is szolgál. [[Európai unió]]s támogatással [[2005]] végén indult beruházás keretében került sor az iskola és az óvoda felújítására, a művelődési ház korszerűsítésére, valamint új tanuszoda építésére. A tanuszoda épületét ünnepélyes keretek között [[2007]]. [[június 23]]-án adták át. [[2012]] végére készült el a Nagyvarsányt és Gyürét a 4145. számú Záhony–Vásárosnamény összekötő út mentén átszelő kerékpárút, egyúttal a zárt csapadékvíz-elvezető rendszert is kiépítették mindkét településen.
 
Nagyvarsány az [[1876-os megyerendezés]]t követően [[Szabolcs vármegye]] Tiszai járásához került,. majd1945. ajanuár 1-jétől Szatmár-Bereg vármegyéhez, 1950. [[Kisvárdaimárcius járás16]]hoz-tól csatolták.Szabolcs-Szatmár 1945megyéhez, és1990. 1950[[szeptember között a Mátészalka székhelyű30]]-tól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhezmegyéhez tartozotttartozik. 1950. [[1950június 1]]. óta a [[Vásárosnaményi járás]] része.
 
=== Szabadságtanya ===