„Kis-Kaukázus” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Transylvanus (vitalap | szerkesztései)
a Aragac
Új térkép, szöveg tagolása
Címke: HTML-sortörés
5. sor:
| képméret = 250px
| képaláírás =
| magasság = -<!-- WIKIDATÁBÓL p2044 -->
| hely = {{Grúzia}}<br />{{Örményország}}<br />{{Azerbajdzsán}}
| hegység = <!-- WIKIDATÁBÓL p4552 -->
| relatív magasság = <!-- WIKIDATÁBÓL p2660 -->
| legmagasabb pont = [[Gamış dağı]] (Murovdağ) (3724 m)
| típus =
| terület = <!-- négyzetkilométer -->
32. sor:
| hosszúsági ívperc = <!-- WIKIDATÁBÓL p625 -->
| hosszúsági ívmásodperc = <!-- WIKIDATÁBÓL p625 -->
| pozíciós térkép = Grúzia<!-- WIKIDATÁBÓL p625 -->
| pozíciós térkép2 =
| szöveg pozíciója =
| szöveg pozíciója helyi =
| térkép = Caucasus topographic map-hu.png
| térképméret =
| térképaláírás =
| wikicommons = <!-- WIKIDATÁBÓL p373 -->
}}
A '''Kis-Kaukázus''' ([[azeri nyelv|azeriül:]] ''Kiçik Qafqaz'', [[örmény nyelv|örményül:]] Փոքր Կովկաս, [[grúz nyelv|grúzul:]] მცირე კავკასიონი) mintegyavagy 600 km hosszú, 120 km széles hegyrendszer a [[Fekete'''Alacsony-tenger]] ésKaukázus''' a [[Kaszpi-tengerKaukázus]] között.régióban Ahúzódó Kaukázus régióban húzódik,hegységrendszer [[Grúzia]], [[Örményország]] és [[Azerbajdzsán]] területén található, a [[Kaukázus (hegység)|KaukázusFekete-tenger]] két különálló hegységének egyik tagja, melyés a [[NagyKaszpi-Kaukázustenger]]tól 100között. km-rel délre, azzal párhuzamosan halad.
 
A Kis-Kaukázus és az [[Örmény-felföld]] alkotja a [[Transzkaukázusi-fennsík]]ot.
 
==Leírása==
A [[Fekete-tenger]] és a [[Kaszpi-tenger]] között húzódó [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]]t két különálló hegység alkotja: a [[Nagy-Kaukázus]] és az attól 100 km-rel délebbre, azzal párhuzamosan haladó, de nála alacsonyabb és rövidebb Kis-Kaukázus. Utóbbi 600 km hosszú, 120 km széles hegyrendszer. Legmagasabb csúcsa a 3724 méter magas [[Gamış dağı]] Azerbajdzsánban.
[[File:Caucasus topographic map-hu.png|bélyegkép|jobbra|260px|A Nagy- és a Kis-Kaukázus a térképen]]
 
A Nagy- és az alacsony, vagy Kis-Kaukázust a Likhi-hegység köti össze, amely elválasztja a Kolkhida-alföldet és a Kura-medencét. Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán és Irán határa ebben a hegységben húzódik, de nem mindig a gerincen van. A Kis-Kaukázus része a Meszkheti-hegység is. A Kis-Kaukázus és az Örmény-felföld alkotja a Transzkaukázusi-fennsíkot.
A Kis-Kaukázus a [[Fekete-tengernéltenger]]nél, [[Poti]] és [[Nyikolajevszk]] között kezdődik, nyugatról keleti irányba vonul a Nagy-Kaukázussal párhuzamosan, majd hirtelen délre fordul, és az [[Alagöz]] nevű vulkánban (4000 m) végződik. Több ága a [[Csokh]] és felső Felső-[[Araksz]] közt a [[Taurusz]]hoz fűzi. Egyik ága kelet felé vonul a [[Kura]] és az [[Araksz]] folyók közt; ez a [[Bambak-hegység]]. Legnagyobb magasságát a [[Gök-csaj]] közelében éri el, ahol ismét több ágat bocsát ki, amelyek közt a legjelentékenyebb a [[Karabagh]] és a [[Migri]].
 
A Nagy- és a Kis-Kaukázust a [[Likhi-hegység]] köti össze, amely elválasztja a [[Kolkhida-alföld]]et és a [[Kura-medence|Kura-medencét]].
 
A Kis-Kaukázus része a [[Meszkheti-hegység]] is.
 
Nagya [[tó|tava]] a [[Szeván-tó]].
A Kis-Kaukázus nagyrészt vulkáni eredetű. Területén található a grúziai Dzsavakheti vulkáni fennsík. A környék vulkáni vonulatai a régió legfiatalabb és kevésbé stabil geológiai alakzatai.
 
[[Grúzia]], [[Örményország]] és [[Azerbajdzsán]] [[országhatár|határa]] ebben a hegységben húzódik, de nem mindig a gerincen fut.
A Kis-Kaukázus a Fekete-tengernél, [[Poti]] és [[Nyikolajevszk]] között kezdődik, nyugatról keleti irányba vonul a Nagy-Kaukázussal párhuzamosan, majd hirtelen délre fordul, és az Alagöz nevű vulkánban (4000 m) végződik. Több ága a Csokh és felső Araksz közt a [[Taurusz]]hoz fűzi. Egyik ága kelet felé vonul a [[Kura]] és az [[Araksz]] közt; ez a [[Bambak-hegység]]. Legnagyobb magasságát a [[Gök-csaj]] közelében éri el, ahol ismét több ágat bocsát ki, amelyek közt a legjelentékenyebb a Karabagh és a Migri.
 
== Geológiája ==
A Kis-Kaukázus legmagasabb csúcsa a 4090 méter magas [[Aragac]].
A Kis-Kaukázus nagyrészt vulkáni[[tűzhányó|vulkanikus]] eredetű. Területén található a grúziai [[Dzsavakheti]] vulkáni fennsík. A környék vulkáni vonulatai a régió legfiatalabb és kevésbé stabil geológiai alakzatai.
 
A Kaukázus legmagasabb csúcsainak magva gránit; ezt a legtöbb helyen [[porfir]], azután [[kristályos pala|kristályos palák]] és végül [[üledékes kőzetek]] takarják. A porfirsziklák vörös porfirból, amfibolból[[amfibol]]ból és augitból[[augit]]ból vannak. Itt-ott, különösen a Kis-Kaukázusban trachitot[[trachit]]ot, doleritot[[dolerit]]ot, sőt obszidiánt[[obszidián]]t is találni, de sehol sem nagyobb mennyiségben.
 
A Kis-Kaukázus fontosabb ásványkincsei a [[Vasércvasérc|vas]], [[réz]], [[ólom]].
 
==Források==