„Szerkesztő:Hollófernyiges/próbalap2” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
==Előzmények==
A III. Dareiosz vezette Óperzsa Birodalom képtelen volt ellenállni Nagy Sándor makedón erőinek és vereségek sorozatát szenvedte el, előbb a Granikosznál, majd Isszosznál, végül Gaugamélánál. Az utolsónál a birodalom gyakorlatilag összeroppant, a nagykirály elmenekült és szervezett ellenállásra alig volt példa. I. e. 331 végén Nagy Sándor harcok nélkül elfoglalta Babilont és Szúzát. Dareiosz megbízta Perszisz tartomány (a mai iráni Farsz régió) szatrapáját (kormányzóját), Ariobarzanészt hogy tartsa fel a főváros felé nyomuló ellenséget, míg ő északon a médek följén újabb hadsereget szervez. Ariobarzanész a Szúza és Perszepolisz közötti rövidebb úton, a Zagrosz-hegységben állt fel, a Perzsa-kapu nevű szűk szurdoknál.<ref>{{cite journal |first=Henry |last=Speck |title=Alexander at the Persian Gates. A Study in Historiography and Topography |journal=American Journal of Ancient History |series=n.s. |volume=1 |issue=1 |year=2002 |pages=7–208 |issn=0362-8914 }} [https://www.livius.org/a/iran/persian_gates/yasuj.html].</ref> A hegységen más útvonalak is keresztülvezettek, de télen valamennyi nehezen volt járható.
 
Szúza megszállása után Nagy Sándor két részre osztotta a seregét. Egyik felét hadvezérére, Parmeniónra bízta, aki a fővárosba vezető hosszabb királyi úton haladt, míg Nagy Sándor a másik seregrésszel a Zagroszon át vonult. A makedón uralkodó útközben meghódoltatta a hegyek között élő félnomád uxiánokat, akik -akárcsak a perzsa királyoktól - tőle is adót kértek, hogy átvezessék a hegyek között.<ref>{{cite book |first=D. W. |last=Engels |title=Alexander the Great and the Logistics of the Macedonian Army |publisher=University of California Press |location=Berkeley and London |year=1978 |isbn=0-520-04272-7 |pages=72f }}</ref> A Perzsa-kapuig semmilyen ellenállással nem találkoztak, így Nagy Sándor nem küldött előre felderítőket és egyenesen belesétált az Ariobarzanész által felállított csapdába.
 
TheA valleyszorosba precedingvezető thevölgy Persiannyugati Gate,vége called the Tang'eigen Meyranszéles, isígy initiallya verymakedón wide,hadsereg allowingteljes theegészében Macedonianbenyomulhatott armya tohegyek enter the mountains at full marchközé. Ariobarzanes occupiedAriobarzanész a positionszűkülő nearszoros thetúlsó, modern-daydélkelet villagefelé ofkanyarodó Cheshmehvégén Chenar.állította fel The road curves to the southeast (to face the rising sun) and narrows considerably at that point, making the terrain particularly treacherouscsapatait. (And[[Lucius thusFlavius wellArrianus suitedXenophon|Arrianus]] forszerint Ariobarzanes's40 purposes.)ezer Accordinggyalogos toés historian700 Arrian,lovas Ariobarzanes hadállt a force of 40rendelkezésére,000 infantry and 700 cavalry who facedszemben a Macedoniantízezernyi force of over 10,000makedónnal. Egyes However,mai sometörténészek modernazonban historiansrendkívül havetúlzónak claimedés thesevalószínűtlennek figuresvélik forezeket the Achaemenid force to be grossly exaggerated anda implausibleszámokat.<ref>Mehrdad Kia: "The Persian Empire: A Historical Encyclopedia [2 volumes]: A Historical Encyclopedia", ABC-CLIO, LLC, Santa Barbara and Denver, 2016, pp. 97</ref><ref>{{cite book |first=Hugh |last=Bowden |title=Alexander the Great: A Very Short Introduction |publisher=Oxford University Press |location=New York |year=2014 }}</ref> Az ''[[Encyclopædia Iranica]]'' suggestsbecslése a number of defenders ofalapján justmindössze 700 (orde no2000-nél moresemmiképpen thansem 2,000több) menember basedállhatott onAriobarzanész the maximum number of troops likely at Ariobarzanes' disposal, but it notes that most modern historians follow Arrian, Curtius, and Diodorus unreservedlyrendelkezésére.<ref>"Alexander historians give Ariobarzanes a large army (40,000 infantry and 700 cavalry in Arrian, Anabasis 3.18.2; 25,000 infantry in Curtius 5.3.17 and Diodorus 17.68.1; the latter adds 300 horsemen), and their modern successors follow them unreservedly (e.g., Th. Doge, Alexander, Boston and New York, 1890, p. 401; J. F. C. Fuller, The Generalship of Alexander the Great, London, 1958, pp. 228ff.; N. G. L. Hammond, *Alexander the Great: King, Commander and Statesman, London, 1981, p. 185). However,A Greekgörögök estimatesbecslései fora Persianperzsák infantriesszámát wereilletően generallymindig valuelessis (erősen túlzók voltak és a perzsa szatrapa vélhetően nem rendelkezett több katona fölött, mint amennyit magával vitte a gaugamélai csatába<ref>C. Hignett, Xerxes’ Invasion of Greece, Oxford, 1962, pp. 350f.),</ref>. andValószínűleg Ariobarzanesaz couldArrianus hardlyáltal haveemlített mustered700 morelovas troopsa thanteljes heperzsa hadhaderőt taken to Gaugamelajelenthette. Arrian'sVele 700szemben canNagy thusSándornak betízezernél interpretedis astöbb indicatingkatona theállt total strength of Ariobarzanesrendelkezésére. AgainstAz themutánpótlást Alexanderszállító ledszekereket anés armya ofnehézgyalogságot wella overhosszabb 10,000útón men,körbeküldte forParmenión havingfelügyelete sent Parmenion with the baggage train and heavier-armed troops down the carriage roadalatt, hemaga himselfpedig tookfőleg thea Macedonianmakedón infantrygyalogsággal, thea lancerslovassággal andés archersaz throughíjászokkal thekelt mountainousát tracka (hegyeken.<ref>Arrian, Anabasis 3.18.1; Curtius 5.3.16f.; Diodorus 17.68.1; Stein, op. cit., pp. 19f.)"</ref>
 
==BattleA csata==
[[File:Persiangatesmap.gif|thumb|300px|MapA ofperzsa-kapui the Persian Gatecsata]]
A perzsák egy olyan szűkületnél álltak lesben, ahol a szoros mindössze néhány méter széles. Amikor a makedónok kellő mélységben beértek a szurdokba, a perzsák az északi lejtőról sziklákat görgettek rájuk, a déli lejtőről pedig íjászok lőtték őket. A makedónokat meglepetésszerűen érte a támadás, súlyos veszteségeket szenvedtek. Megpróbáltak visszavonulni, de a szűk hely és a hátulról rájuk torlódó újabb csapatok lehetetlenné tették a rendezett visszavonulást. Nagy Sándor kénytelen volt sorsukra hagyni a holttesteket, bármekkora nagy szégyent is jelentett ez számára a makedón és görög harcosok szemében.<ref name="Prevas 17">Prevas 17</ref>
The Persian Gate was only a couple of meters wide at the point of ambush. Once the Macedonian army had advanced sufficiently into the narrow pass, the Persians rained down boulders on them from the northern slopes. From the southern slope, Persian archers launched their projectiles. Alexander's army initially suffered heavy casualties, losing entire platoons at a time.<ref>[[Quintus Curtius Rufus]]</ref> The Macedonians attempted to withdraw, but the terrain and their still-advancing rear guard made an orderly retreat impossible. Alexander was forced to leave his dead behind to save the rest of his army—a great mark of disgrace to the [[Ancient Macedonians|Macedonians]] and to other [[Ancient Greeks|Greeks]] who valued highly the recovery and proper burial of their fallen.<ref name="Prevas 17">Prevas 17</ref>
 
Ariobarzanész abban reménykedhetett, hogy ha elegendő ideig fel tudja tartani a támadókat vagy a hosszabb útra kényszeríti őket, Dareiosz képes lesz újabb sereget szervezni.
Ariobarzanes had some reason to believe that success here could change the course of the war. Preventing Alexander's passage through the Persian Gates would force the Macedonian army to use other routes to invade Persia proper, all of which would allow Darius more time to field another army, and possibly stop the Macedonian invasion altogether.
 
A perzsák egy hónapon át tartották a szorost, de Nagy Sándor végül a hadifoglyoktól megtudta, hogy a hegyeken át vezet egy másik ösvény a Perzsa-kapu túloldalára. Egy kisebb csapatot hátrahagyott Kraterosz felügyelete alatt, a többiekkel pedig átkelt a hegyek között, majd két részre osztotta seregét; egyiket maga, a másikat Philotasz vezette. A makedón király fentről, míg a másik csapat hátulról támadta meg a védőket.<ref name="Prevas 18">Prevas 18</ref><ref>Arrian 3.18.5-6; Curtius 5.4.29</ref> A perzsák makacsul, az utolsó emberig védekeztek. Még a fegyvertelenek is belekapaszkodtak az ellenséges katonákba, földre birkózták őket, hogy ott a saját fegyverükkel végezzenek velük.<ref>Curtius 5.3.31-2</ref> A makedónok összességében igen súlyos veszteségeket szenvedtek, egyes vélemények szerint a legnagyobbakat valamennyi perzsiai ütközet közül.<ref>Berve, Das Alexanderreich II, p. 61; A. B. Bosworth</ref><ref>A Historical Commentary on Arrian's History of Alexander I, Oxford, 1980, p. 326</ref>
Ariobarzanes held the pass for a month, but Alexander succeeded in encircling the Persians in a [[pincer attack]] with [[Philotas]] and broke through the Persian defenses. Alexander and his elite contingent then attacked the force of Ariobarzanes from above in a surprise attack until the Persians could no longer block the pass.<ref name="Prevas 18">Prevas 18</ref> Accounts of how he did so vary widely. Curtius and Arrian both report that prisoners of war led Alexander through the mountains to the rear of the Persian position, while a token force remained in the Macedonian camp under the command of [[Craterus]].<ref>Arrian 3.18.5-6; Curtius 5.4.29</ref>
:"[The Persians]...Fought a memorable fight... Unarmed as they were, they seized the armed men in their embrace, and dragging them down to the ground... Stabbed most of them with their own weapons."<ref>Curtius 5.3.31-2</ref>
 
A csapdába esett Ariobarzanész (aki mellett ott harcolt húga, Jutab) nem adta meg magát, hanem nekirontott a makedón arcvonalnak. Egyes források szerint elesett, Arrianus és Curtius szerint viszont sikerült észak felé elmenekülnie és elérte Perszepoliszt. A város kormányzója, Tiridatész kincstárnok azonban értelmetlennek vélte a további ellenállást és nem engedte be őt, míg a makedónok utol nem érték és le nem gyilkolták Ariobarzanészt és a csata többi túlélőjét.<ref name="Prevas 18"/><ref>Quintis Curtius Rufus:Delphi Complete Works of Quintus Curtius Rufus - History of Alexander (Illustrated) (Delphi Ancient Classics Book 75), Delphi Classics, Ltd., Hastings and East Sussex, 2017</ref>
Diodorus and Plutarch generally concur with this assessment, although their numbers vary widely. Modern historians W. Heckel and Stein also lend credence to this argument. Although precise figures are unavailable, some historians{{Who|date=July 2010}} say that this engagement cost Alexander his greatest losses during his campaign to conquer Persia.
 
==Következmények==
[[Youtab]], the sister of [[Ariobarzanes, Satrap of Persis|Ariobarzanes]], fought alongside her brother in the battle.
Mind az antik, mind a modern történészek felismerték a hasonlóságot a perzsa-kapui és a thermopülai csata között, csak éppen a szerepek cserélődtek fel.<ref>Heckel, p. 171</ref><ref>Burn, 1973, p. 121)</ref> Míg Thermopülainál a görögök védekeztek makacsul Xerxésszel szemben és estek el valemennyien hazájuk védelmében, pontosan 150 évvel később a perzsák kényszerültek védekezni és ugyanúgy elbuktak. Az egyik forrás szerint egy perzsa pásztor mutatta meg a kerülőutat a makedónoknak, éppen úgy ahogyan Thermopülainál egy helybeli görög kalauzolta a hódítókat.<ref name="Prevas 17"/><ref>{{cite book | last =Sarathi Bose | first =Partha | title =Alexander the Great's Art of Strategy | publisher = Gotham| year =2003 | pages =134 | url =http://www.google.ca/books?id=49Tc7jRSBrIC&pg=PA134&ots=xXkz00sg0S&sig=kYkaEarQ15sIW9RViegObUDPEt0 | isbn=1-59240-053-1 }}
 
According to some accounts, Ariobarzanes, and his surviving companions were trapped, but rather than surrender, they charged straight into the Macedonian lines. One account states that Ariobarzanes was killed in the last charge while another version by [[Arrian]] reports that Ariobarzanes escaped to the north where he finally surrendered to Alexander with his companions. Modern Historian J. Prevas maintains that Ariobarzanes and his forces retreated to Persepolis, where they found the city gates closed by Tiridates, a Persian noble and guardian of the royal treasury under Darius III, who had been in secret contact with Alexander the Great.<ref name="Prevas 18"/> Tiridates considered resisting Alexander's forces to be futile, and so allowed Alexander to massacre Ariobarzanes and his troops right outside the city walls of Persepolis rather than fight against Alexander.<ref name="Prevas 18"/> This is in agreement with Curtius' account which states that the Persian force, after both inflicting and suffering heavy casualties in the ensuing battle, broke through the Macedonian forces and retreated to Persepolis, but were denied entrance into the capital at which point they returned to fight Alexander's army to the death.<ref>Quintis Curtius Rufus:Delphi Complete Works of Quintus Curtius Rufus - History of Alexander (Illustrated) (Delphi Ancient Classics Book 75), Delphi Classics, Ltd., Hastings and East Sussex, 2017</ref>
 
A few historians regard the Battle of the Persian Gate as the most serious challenge to Alexander's conquest of Persia.<ref>Berve, Das Alexanderreich II, p. 61; A. B. Bosworth</ref><ref>A Historical Commentary on Arrian's History of Alexander I, Oxford, 1980, p. 326</ref> [[Michael Wood (historian)|Michael Wood]] has called the battle decisive<ref>{{cite book|last=Wood|first=Michael|title=In the Footsteps of Alexander the Great: A Journey from Greece to Asia|year=1997|publisher=University of California Press|isbn=978-0-520-21307-4|url=https://archive.org/details/infootstepsofale00wood|url-access=registration|quote=decusuve.|page=[https://archive.org/details/infootstepsofale00wood/page/108 108]}}</ref> and A. B. Bosworth refers to it as a "complete and decisive victory for Alexander".<ref>{{cite book|last=Bosworth|first=A.B.|title=Conquest and Empire: The Reign of Alexander the Great|year=1993|isbn=978-0-521-40679-6|url=https://books.google.com/books?id=4oLAwmjkPnkC&pg=PA90&dq=Ariobarzanes+alexander+gates#q=decisive|page=91}}</ref>
 
==Aftermath==
Similarities between the battle fought at [[Battle of Thermopylae|Thermopylae]] and the Persian Gates have been recognized by ancient and modern authors.<ref>Heckel, p. 171</ref> The Persian Gates played the role "of a Persian Thermopylae and like Thermopylae it fell."<ref>(Burn, 1973, p. 121)</ref> The Battle of the Persian Gates served as a kind of reversal of the Battle of Thermopylae, fought in Greece in 480 BC in an attempt to hold off the invading Persian forces.<ref name="Prevas 17"/> Here, on Alexander's campaign to exact revenge for the Persian invasion of Greece, he faced the same situation from the Persians. There are also accounts that an Iranian shepherd led Alexander's forces around the Persian defenses, just as a local Greek showed the Persian forces a secret path around the pass at Thermopylae.<ref name="Prevas 17"/><ref>{{cite book | last =Sarathi Bose | first =Partha | title =Alexander the Great's Art of Strategy | publisher = Gotham| year =2003 | pages =134 | url =http://www.google.ca/books?id=49Tc7jRSBrIC&pg=PA134&ots=xXkz00sg0S&sig=kYkaEarQ15sIW9RViegObUDPEt0 | isbn=1-59240-053-1 }}
</ref>
 
TheA defeatgyőzelemmel ofelhárult Ariobarzanes'az forcesutolsó atakadály theis PersianNagy GateSándor removedés thea lastperzsa militaryfőváros, obstaclePerszepolisz between Alexander and Persepolisközött. UponA hismakedón arrivalkirály ategyik the city ofhadvezérére [[Persepolis]]bízta, AlexanderPhraszaortészra appointedbízta aPerszisz generaltartomány namedkormányzását [[Phrasaortes]](amit askorábban successor ofAriobarzanész Ariobarzanesvégzett). AlexanderNagy seizedSándor themegszerezte treasuryDareiosz of Persepoliskincstárát, whichami atazt the time held the largest concentration of wealth in the worldjelentette, andhogy guaranteedanyagilag himselfnem financialfüggött independencetöbbé froma thegörög Greekvárosok statesadójától.<ref>Prevas 19</ref> Pár Fourhónappal monthskésőbb later,azonban Alexanderszabad allowedrablást theengedélyezett troops to loota Persepolisvárosban, killamelynek allminden its men and enslave all itsférfilakosát womenlemészárolták, perhaps as a waynőket topedig fulfillrabszolgasorba thevetették; expectationstalán ofazért, hismert armykatonái andés thea Greekgörögök citizenselvárták, orhogy perhapsálljon asbosszút aAthén final act of vengeance towards thekorábbi Persiansfelégetéséért.<ref>Prevas 23</ref> This destruction of the city can be viewed as unusual as its inhabitants surrendered without a fight and Alexander had earlier left Persian cities he conquered, such as Susa, relatively untouched.<ref>Prevas 27</ref> InI. Maye. 330 BC,májusában AlexanderNagy orderedSándor theelhagyta terrace of PersepolisPerszepoliszt, includinghogy itstovább palacesüldözze and royal audience hallsDareioszt, tode beelőtte burnedmég beforefelgyújtotta he left to finda Dariuskirályi IIIpalotát.<ref name="Prevas 33">Prevas 33</ref> SourcesEgyes disagreeforrások asszerint toez whyszándékos hebosszú orderedvolt, themások destruction:azt itállítják couldhogy haverészegen, beendühében aadta deliberateki acta ofparancsot revenge for the [[Achaemenid destruction of Athens|burning of the Acropolis of Athens]] during the [[second Persian invasion ofa Greece]]pusztításra, anmert impulsive, drunken act, or it could have been out of Alexander's supposed anger over not being recognized as thea legitimateperzsák successornem tofogadták Dariusel IIIkirályuknak.<ref name="Prevas 33"/><ref name="Prevas2005">{{cite book|last=Prevas|first=John|title=Envy of the Gods: Alexander the Great's Ill-fated Journey Across Asia|url=https://books.google.com/books?id=aE2yN9gwkxwC&pg=PA38|accessdate=7 April 2013|year=2005|publisher=Da Capo Press|isbn=9780306814426|pages=38–}}</ref>
 
==NotesJegyzetek==
{{Reflist|2}}
 
==ReferencesIrodalom==
*A. R. Burn, ''Alexander the Great and the Middle East'', Harmondsworth, 1973.
*W. Heckel, "Alexander at the Persian Gates", ''Athenaeum'' '''58''', 1980.
*[[John Prevas|J. Prevas]], ''Envy of the Gods: Alexander the Great's Ill-Fated Journey across Asia'' (USA: Da Capo Press, 2004), {{ISBN|0-306-81268-1}}.
* Henry Speck, "Alexander at the Persian Gates. A Study in Historiography and Topography" in: ''American Journal of Ancient History'' n.s. 1.1 (2002) 15-234
*A. Stein, ''Old Routes of Western Iran'', London, 1940.
*{{cite book|last1=Arrian|last2=Rooke|first2=John|title=Arrian's History of the Expedition of Alexander the Great, and Conquest of Persia|url=https://books.google.com/books?id=a2IOAAAAQAAJ&pg=PR7|accessdate=7 April 2013|year=1812|publisher=J. Davis}}
 
 
==External links==
*[https://www.livius.org/ap-ark/ariobarzanes/ariobarzanes2.html Ariobarzanes]: An Article by Jona Lendering.
*[http://www.encyclopedia.com/html/P/Pharnaba.asp Pharnabazus], The Columbia Encyclopedia, Sixth Edition 2006.
*[https://web.archive.org/web/20031018213726/http://www.gaugamela.com/ King Darius III]: A Research Article on Darius-III Codomannus
*[https://web.archive.org/web/20071019225808/http://www.iranica.com/articles/v10f3/v10f308.html Gabae]: The name of two places in Persia and Sogdiana.
*[https://www.livius.org/pen-pg/persian_gate/persian_gate.html Persian Gates]: Photos of the battlefield.
*[http://www.iranicaonline.org/articles/ariobarzanes-greek-form-of-old-iranian-proper-name-arya-brzana]: ARIOBARZANES, Greek form of an Old Iranian proper name AÚrya-bráza
{{Achaemenid Empire}}
[[Category:Battles involving the Achaemenid Empire|the Persian Gate]]