„Károlyi Ede” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ 7 kategória (a HotCattel)
Hogyisne (vitalap | szerkesztései)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
28. sor:
1872-ben újra elindult a füzéri járás országgyűlési képviseletéért, később azonban visszalépett és a gönci kerületben tett kísérletet a parlamentbe jutásra.<ref>Politikai Ujdonságok, 18. évfolyam, 18. szám, 1872-05-01</ref><ref>A Hon, 10. évfolyam, 97. szám, 1872-04-26</ref> A végeredmény nem neki kedvezett, mivel a vele szemben induló Szathmáry Miklós 19 szavazattal többet gyűjtött össze.<ref>Politikai Ujdonságok, 18. évfolyam, 26. szám, 1872-06-26</ref>
 
Az 1872-es választáskor egy új párt színeiben mérette meg magát, korábbi pártjából, a Balközép pártból kilépett.<ref> Ellenőr, 4. évfolyam, 60. szám, 1872-03-12</ref> Az 1872-ben frissen alapított, rövid életű pártnak, (Reformpárt, vagy más néven Haladáspárt) alapító tagja volt, [[Prónay József]]fel és [[Schvarcz Gyula|Schvarcz Gyulá]]val. A párt 1872-ben megjelent programját Károlyi írta.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/DTT_KONY_0016_OGYK000382436/?pg=0&layout=s Károlyi Ede: Haladáspárti programm (1872)]</ref> A mintegy 10 főt egybefogó új csoport a Deák-párt és a Balközép Párt szabadelvű képviselőinek összefogását igyekezte elősegíteni. A tagok a kiegyezést egyelőre nem gondolták megváltoztathatónak ezért a meglévő kereteken belül végrehajtható liberális reformok végrehajtásával akarták a magyar állam és társadalom polgári átalakulását elősegíteni, hogy később képes legyen a nemzeti önrendelkezés megvalósítására. Pártja a képviselőházban kisebbség maradt, elképzeléseiket nem tudták megvalósítani. <ref>[https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/32972 Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház a dualizmus időszakában, különös tekintettel a ház 1885. évi reformjára és annak következményeire a magyar politikai életben, 2015]</ref>
 
1872-től nem volt tagja a képviselőháznak, de érdeklődése nem szűnt meg a közügyek iránt. A [[Orosz–török háború (1877–78)|keleti háború]] kitörésekor a Törökország mellett történt politikai mozgalmakra is befolyást gyakorolt.
37. sor:
 
Budapesten hunyt el, végső nyugalomra az édesapja által alapított [[Szeplőtelen fogantatás templom (Fót)|fóti templomban]] helyezték.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_a_nagykarolyi_grof_Karolyi_leszarmazasa/?pg=101&layout=s Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével (Budapest, 1913); A család temetkező helyei]</ref>
 
==Megjelent írásai==
Cikkei jelentek meg az alábbi lapokban: