„Udvardy Ignác Ödön” változatai közötti eltérés

belső hivatkozás
(belső hivatkozás)
 
{{Személy infobox
|név=Udvardi és básthibásti Udvardy Ignác Ödön
|kép=
|képméret=
|aláírás=
}}
Udvardi és básthibásti '''Udvardy Ignác''', vagy ''Udvardy Ignác Ödön'' ([[Zalaegerszeg]], [[1877]]. [[május 8.]] – [[Zalaegerszeg]], [[1961]]. [[április 1.]]) festőművész, rajztanár.
 
==Pályafutása Élete ==
Édesapja [[Udvardy Ignác (pedagógus)|udvardi és básthibásti Udvardy Ignác]] ([[1848]]–[[1920]]), [[zalaegerszeg]]izalaegerszegi felső kereskedelmi iskolaigazgató, lapkiadó, édesanyja Horváth Franciska ([[1854]]-[[1925]]). Első fokú unokatestvére udvardi és básthi dr. básti [[Udvardy Jenő]] ([[1880]]–[[1941]]), magyar királyi kormányfőtanácsos,<ref>Zalai Közlöny. 71 évfolyam 98 szám, Nagykanizsa 1931, Május 1, péntek</ref> a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze,<ref name="udvardyjeno">{{Cite web|url=https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12440-65138-31?cc=1542666&wc=12545635|title=familysearch.org Udvardy Jenő gyászjelentése}}</ref> a [[legitimizmus|legitimista]] Zala megyei Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének az alapító elnöke volt.
 
A [[nagykanizsa]]i a piarista gimnáziumban érettségizett 1895-ben, majd 1896-tól 1901-ig az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában tanult. 1901-től rajztanárként működött a [[nagyvárad]]inagyváradi premontrei gimnáziumbangimnázium]]ban. 1900-tól műveit a [[Műcsarnok]]ban, majd [[Bukarest]]ben és [[Kolozsvár]]on is kiállította. 1919-ben a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] tagja lett, a [[magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt pedig a nagyváradi[[nagyvárad]]i múzeum igazgatójaként tevékenyekedett. 1920-ban román hatóságok a nagyváradi premontrei gimnáziumot bezárták és Udvardyt nyugdíjba küldték. 1922-ben tanulmányúton járt [[Németország]]ban. 1924-től a [[nagybányai művésztelepenművésztelep]]en dolgozott és csak az 1940-es években tért haza, 1941-ben [[Budapest]]re, majd 1944-ben [[Zalaegerszeg]]re költözött. A megyei tárlatok rendszeres szereplője volt. 1959-ben a Megyei Képzőművészeti Munkaközösség elnöke lett. Műveit 1990-ben emlékkiállításon mutatták be a zalaegerszegi [[Göcseji Falumúzeum|Göcseji Múzeumban]].
 
== Műve ==
* A természetes díszítő eljárás (Budapest, 1910)
 
== Művei közgyűjteményekben ==
* Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
* Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
52 328

szerkesztés