„Kibble-mérleg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
korr
4. sor:
 
== Elnevezése ==
Dr. Bryan Kibble (1938–2016) 2016-ban halt meg. Az ő tiszteletére változtatták meg a műszer elnevezését watt-mérlegről Kibble-mérlegre.
 
== Az Amper-mérleg ==
10. sor:
 
== A tömeg etalonjával kapcsolatos gondok ==
A tömeg első nemzetközi etalonját [[1799]]-ben határozták meg ''(Kilogramme des Archives)''. Ez az etalon [[platina|platinából]] készült. Ezt helyettesítette Henri Tresca ötlete alapján a kilogramm közismert etalonja, amely már platina-[[iridiumirídium]] ötvözetből készült. Ennek első példánya az ''International Prototype of the Kilogramm'' (IPK), amely 1874-ben készült, és 1889-ben törvényesítették. Az új etalon tömegének azonosnak kellett lennie az első platina kilogramm tömegével, tehát elvileg kétszáz év alatt nem lett volna szabad változnia. A 20. században begyűjtötték a világ különféle mérésügyi hatóságaitól a kilogramm etalonokat, és vizsgálni kezdték azok értékének változását. A mérések kimutatták, hogy csaknem mindegyik, de a központi kilogramm etalon is változó tömegűnek bizonyult. Ennek több magyarázata is van. Részben a rátapadt szennyeződések növelték a tömegét. Részben a kopások, súrlódások csökkentették tömegét. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ''állandóan változó'' tömegű nemzetközi etalon tömegét kénytelenek ''állandónak'' tekinteni, hiszen ez a mértékegységrendszer egyik alappillére.
 
A kilogramm mértékegységnek új meghatározást kellett keresni.
26. sor:
:Az [[elemi töltés]] nagysága. Az [[arany (kémiai elem)|arany]] egyik izotópjának mozgása [[elektromos tér]]ben a következőképpen mérhető. Az ionizált atomok mozgása által keltett [[elektromos áram]], az elemi töltés nagyságának ismerete, és a célpontba becsapódó aranyionok tömege között kapcsolatot lehet teremteni.
 
:A Watt-mérleg. Kibble rájött arra, és 1975-ben nyilvánosságra is hozta, hogy az Amper-mérleget kiegészítve mérőeszközt lehet építeni, amelynél az [[áramerősség]] és a [[elektromos feszültség|feszültség]] egyaránt mérhető, szorzatuk pedig nem más, mint a Watt mértékegység. A világ vezető laboratóriumai versenybe szálltak abból a célból, hogy más-más megvalósítási formában építsék meg ezt az új mérőeszközt. A legsikeresebb mérésügyi intézetek között említik az amerikai [[NIST]], a brit NPL, a svájci METAS laboratóriumát, de állta versenyt a francia mérésügyi laboratórium is, az LNE (Laboratoire National de Métrologie et d'Essais). A kísérletek felhasználták a kriogén környezetet, a [[szupravezetés]]t, és sok hasonló körülményt. Például az ékeken támaszkodó kétkarú mérleget kör alakú tárcsával helyettesítették, hogy a mérleg súrlódása minél kisebb mértékben befolyásolja a mért mennyiséget.
 
== A mérleg működési elve ==
97. sor:
 
== Források ==
* [https://www.bipm.org/utils/encommon/pdf/si-revised-brochure/Draft-SI-Brochure-20189.pdf|az SI kézikönyv vázlata]{{Halott link|url=https://www.bipm.org/utils/en/pdf/si-revised-brochure/Draft-SI-Brochure-2018.pdf%7Caz |date=2019-05 }}
* [https://www.bipm.org/utils/en/pdfbipm/simass/watt-mepbalance/MeP-kg-2018.pdf|A Kibble-mérleg leírása]{{Halott link|url=https://www.bipm.org/utils/en/pdf/si-mep/MeP-kg-2018.pdf%7CA |date=2019-05 }}
* [http://iopscience.iop.org/article/10.1088/0026-1394/53/5/A46/meta#metaa3607s2|A Kibble-mérleg működési elve]