„Kölcsey Ferenc” változatai közötti eltérés

Visszavontam 2001:738:805:D8FB:4D2C:4143:528F:D74E (vita) szerkesztését (oldid: 23241703)
(Visszavontam 2001:738:805:D8FB:4D2C:4143:528F:D74E (vita) szerkesztését (oldid: 23241703))
Címke: Visszavonás
'''Kölcsey Ferenc''' ([[Sződemeter]], [[1790]]. [[augusztus 8.]] – [[Szatmárcseke]], [[1838]]. [[augusztus 24.]])<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-9DCC-T?i=150&cat=185836 Szatmárcsekei református anyakönyv, 1838-ik évben megholtak lajstroma.]</ref> magyar költő, politikus és nyelvújító, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tiszteletbeli tagja, a [[Kisfaludy Társaság]] alapító tagja, a [[Magyarország himnusza|nemzeti himnusz]] költője.
 
== Élete KURVA ANYÁD ==
=== Gyermekkora ===
Miután édesapja, a nemesi származású Kölcsey Péter, aki álmosdi birtokán gazdálkodott, 1796. augusztus 9-én elhunyt, édesanyja, Bölöni Ágnes a hatéves fiát [[Debrecen]]be küldte iskolába. Jobb szeme világát gyermekkorában [[fekete himlő]] következtében elveszítette.<ref>[http://epa.oszk.hu/01300/01343/00039/essze.html Albert Gábor: Gondolatok a Magyar Kultúra Napján] c. esszéjében (Hitel, 18. évf. 3. sz., 2005)</ref><ref>{{CitLib |aut=Vajda Mária |tit=Álmosd |ass=szerk. Selmeczi László |edi= |loc= |red=Száz magyar falu könyvesháza Kht. |ann= |ser=Száz magyar falu könyvesháza |sernr= |isbn=963 9287 14 8 |url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Almosd/pages/010_almosd_es_a_kolcseyek.htm |cap=Álmosd és a Kölcseyek |pag= |misc=Az eredeti kiadási év nélküli. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség, 2007 (www.sulinet.hu)(htm), Hozzáférés: 2013. október 8.}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Hanusz Árpád |aut2=Németh Péter |aut3=Takács Péter, Gottfried Barna, Páll István, Szabó Sarolta |tit=Szatmárcseke |ass=szerk. Németh Péter |edi= |loc=h.n |red=Száz magyar falu könyvesháza Kht. |ann=|ser=Száz magyar falu könyvesháza |sernr= |isbn=963 9287 88 1 |url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Szatmarcseke/index.htm |capaut=Németh Péter |capaut2=Takács Péter |cap=A Himnusz költőjének emlékezete |pag=131–142 |misc=Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség, 2007 (www.sulinet.hu)(htm), Hozzáférés: 2013. október 8.}}</ref> A szájhagyomány szerint a betegség kezelése közben – a kor szokásai szerint – a tüzes kemencében kezelt gyermeknek szikra pattant a szemébe, de ezt a legendát nem sikerült utólag kétséget kizáróan igazolni.<ref>{{Cite web |url=http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.2/benedek_istvan_kolcsey_pozsonyi.pdf# |title=Benedek István: Kölcsey és a pozsonyi diéta |accessdate=2013-10-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131029185751/http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.2/benedek_istvan_kolcsey_pozsonyi.pdf# |archivedate=2013-10-29 }}</ref> 11 éves volt, amikor anyja meghalt, és ettől kezdve a háztartást Panna néni, a család régi hű cselédje vezette, mind neki, mind három kisebb testvérének gondját viselte. Egyébiránt az árva gyermekekre gyámapjukon, [[Gulácsy Antal]] szokolyi birtokos nemesen kívül [[Péchy Imre (alnádor)|Péchy Imre]], a kollégium főgondnoka is némi felügyeleti joggal rendelkezett.
A történelmet Magyar Mihálytól, a bölcseletet [[Ercsei Dániel (filozófiai író)|Ercsei Dánieltől]] hallgatta. Tanulmányai mellett, Kazinczy buzdítására, kivonatokat írt, és némelyikből [[esszé]] is lett; többek között [[Werbőczy István|Werbőczy]] életét is feldolgozta, ezen kívül írt egy értekezést a poézisról (1808. december), ill. jegyzeteket a [[ión iskoláról]]. Rendszeresen látogatta a kollégium könyvtárát, azonban mivel abból az ifjaknak magyar könyveket nem adhattak ki, maga is gyűjtött magyar nyelvű munkákat<!--, ez talán kevésbé releváns, mivel már nemigen ismerjük őket: "különösen Veszprémi és Sinai könyveinek árverése alkalmával"-->.
 
=== Felnőttkora KURVA ANYÁD ===
[[Kép:Franz von Kölcsey Litho.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|[[Franz Eybl]] litográfiáján]]
Miután [[1809]]-ben befejezte kollégiumi tanulmányait, [[Pest (történelmi település)|Pestre]] költözött törvénygyakorlatra, de ügyvédi vizsgára nem jelentkezett, mert miután szoros barátságot kötött [[Horvát István (történész)|Horvát Istvánnal]], [[Vitkovics Mihály|Vitkovics Mihállyal]] és főleg [[Szemere Pál (költő)|Szemere Pállal]], egyedül az irodalom érdekelte, ezért lemondott a hivatalbeli és tanári pályáról, melyre Debrecenbe hívták, és [[Álmosd]]ra vonult, ahol kis birtokán gazdálkodva egyedül tanulmányai foglalkoztatták. Ezek mellett öccseinek gondozása is lefoglalta. [[1815]]-ben testvéreivel megosztozván [[Szatmárcseke|Csekére]] (Szatmár megye) költözött. Itt is a gazdaságnak, tanulmányainak és az irodalomnak élt. Levelezett Kazinczyval, [[Döbrentei Gábor]]ral, és kétszer utazott [[Pécel]]re Szemeréhez, ebből egy alkalommal [[1814]]-ben Kazinczyval együtt, valamint 1815 nyarának egy részét is ott töltötte.
Mint politikus, a reformok híve volt; küzdött [[Erdély]] és a [[Partium]] visszacsatolásáért, az [[alkotmány]]nak a nép felszabadításával korszerű átalakításáért és a [[magyar nyelv]] jogaiért. Követi pályája [[1834]]-ben véget ért, amikor megyéjében a maradiak kerültek felszínre. Búcsúbeszédével [[Pozsony]]ban [[1835]]. [[február 9.|február 9-én]] annyira meghatotta a rendeket, hogy az országgyűlés e beszéd után az napra felfüggesztette az ülést, és Kossuth erről a napról gyászkeretben küldte szét [[Országgyűlési Tudósítások|Országgyűlési Tudósításait]]. Hazatérte után ismét sikerült neki többséget biztosítani megyéjében a szabadelvű eszméknek. Az akadémiában emlékbeszédeivel, költői dolgozataival, kritikáival újra magára ragadta a közfigyelmet, és ezután kizárólag az irodalomnak élt. [[1836]]. [[november 12.|november 12-én]] a [[Kisfaludy Társaság]] alapítótagja lett. Utolsó nagy műve, [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]] védelme, melyet barátja hűtlenségi perében készített. Rendkívüli tisztességére és megbecsültségére utalva, Wesselényi így emlékezett meg róla: „Nem közénk való volt”. E nagyszabású, valóban klasszikus politikai vádirat kimerítette erejét, bélgyulladásba esett.
 
=== Halála KURVA ANYÁD ===
Halála hirtelen következett be. Egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva viharos zápor érte, meghűlt és egyheti betegeskedés után – a szatmárcsekei református anyakönyv vonatkozó bejegyzésének tanúsága szerint – [[1838]]. augusztus 23-án [[Szatmárcseke|Szatmárcsekén]] meghalt. Ezzel ellentétben Kölcsey Antónia naplójában 1838. augusztus 24-e délelőtt 10 órát említ a halálozás időpontjaként.<ref>[http://mek.oszk.hu/04900/04914/html/mhkolcsey0001.html Kölcsey Antónia naplója] 1838. augusztus 30-ai bejegyzés.</ref>