„Türoszi Vilmos” változatai közötti eltérés

a
kékít
a (kékít)
 
értelmiségivel.
 
A Királyság egyik legmagasabb rangú tisztségviselőjeként Vilmos vezette a királyság küldöttségét a [[Harmadik lateráni zsinat|III. lateráni zsinatra]], ahol fellépett egy újabb keresztes hadjárat indítása mellett. 1165-ben tért vissza Jeruzsálembe, ahol [[I. Amalrik jeruzsálemi király|I. Amalrik]] király bizánci követségbe küldte, jórészt azért, hogy az újabb keresztesek bizánci átengedését kieszközölje. Vilmos a király fiának, a későbbi [[IV. Balduin jeruzsálemi király|IV. Balduinnak]] lett a tanára. Ő fedezte föl a király fiának lepráját is. Amalrik halála után kancellár és [[Türosz]] érseke lett. Beleavatkozott a Jeruzsálemi Királyságban kibontakozó [[GuidoGuidó jeruzsálemi király|trónviszályokba]], ahol [[V. Balduin jeruzsálemi király|a később kudarcot valló pártot]] támogatta. Emiatt személye és a türoszi érsekség szerepe is háttérbe szorult a Jeruzsálemi Latin Patriarchátussal szemben.
 
==Művei==