Wikipédia

„Ratio Educationis” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a format
átfog., eredeti németül, tankötelezettség finomítva
1. sor:
A '''Ratio Educationis''' a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két uralkodó oktatási rendelkezésénekrendelkezésnek a neve, királyiamelyeket tanügyiaz akkori rendeleténekuralkodók a neve.királyi –tanügyi Arenszer kétszabályozására Ratiohoztak. EducationisAz közülelső [[Mária Terézia magyar királynő]] [[1777]]-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első[[1777]]-ben, ezt követte [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[1806]]. évi, azonos című rendelete, amely [[1848]]-ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek [[Mészáros István (pedagógiatörténész)|Mészáros István]] fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a ''„Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása”'' című kötetbencímen.
 
== Mária Terézia Ratio Educationis rendelete ==
* Ratio Educationis a rövid címe annak a rendeletnek, melyet Mária Terézia királynő adott ki 1777-ben, és amely nyomtatásban a következő címmel jelent meg latinul: '''Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per Regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas. Tomus I. Vindobonae. Typis Joan. Thom. Nob. de Trattnern. MDCCLXXVII.''' (A rendeletet eredetileg német nyelven írták meg, és azt fordították latinra, de az a változat elveszett.)
[[Fájl:Queen Maria Theresia.jpg|thumbbélyegkép|rightjobbra|250px|<br /><center>Mária Terézia<br /><center><small>Martin van Meytens</small>]]
* Történeti jelentősége részben abban áll, hogy ekkor valósult meg először, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelőtt az egyházak belügyének számított. Mindez a felvilágosult abszolutizmus gondolatvilágából következett: az iskolák a közjót kell, hogy szolgálják, és ezen az alapon az uralkodó jogot formálhat az iskolarendszer szerkezetének, a tananyag tartalmának és az oktatásban érdekeltek (tanárok, diákok, tanügyi hivatalnokok, stb.) feladatainak meghatározására.
* A rendelet első abban a vonatkozásban is, hogy a teljes oktatásügyet (a népiskoláktól az egyetemig) egységesen rendezi. Centralizáló célját jól mutatja, hogy mellékletként még az ország egészére kötelezőnek nyilvánított órarendet is közöl az összes iskolatípus számára. Téves ugyanakkor az a közkeletű vélekedés, hogy a Mária Terézia-féle Ratio Educationis [[Tankötelezettség Magyarországon|tankötelezettséget]] írt volna elő (Magyarországon első alkalommal). Valójában az [[1868 a jogalkotásban|Eötvös József-féle népoktatási törvény]] volt az, amely (1868-ban) kötelezővé tette a 6-tól 12 éves kor közötti gyerekek számára a népiskola látogatását.
* A rendelet foglalkozik a [[Tankötelezettség Magyarországon|tankötelezettség]] kérdésével (89. §), de mivel bevett szokásnak tekinti, hogy az 5-6 évesek is már a földeken vagy házimunkában segédkeznek, ezért mind a falusi, mind a városi elemi iskolákban az idénymunkák idején a kötelezettséget nem tartja reálisnak. Általánosan kötelezővé valójában az [[1868 a jogalkotásban|Eötvös József-féle népoktatási törvény]] tette (1868-ban), amely a 6-tól 12 éves kor közötti gyerekek számára a népiskola látogatását elrendelte.
* A Ratio Educationis a fő felügyeletet az összes iskolaügy felett a koronának tartotta fenn; a korona ezt a jogot Magyarországon és Szlavóniában a Királyi Helytartótanács, Horvátországban pedig a Magyar Kancellária útján gyakorolta. A tanügy irányításának területi szervei a tankerületek voltak, amelyből eredetileg kilencet állított fel a kormányzat (még 1776-ban).
* A tanulmányi rendszer kidolgozásáértkidolgozásával [[Ürményi József (főispán)|Ürményi József]] kancelláriai tanácsostanácsost vállaltbízták felelősségetmeg, segítőiaki közültöbb pedigszakember segítségét is igénybe vette. Közülük kiemelkedik [[Tersztyánszky Dániel]] kamarai tisztviselő.
* Az iskolarendszer felosztása a következő volt:
** 4 év elemi iskola
** 3 év kisgimnázium
** 5 év nagygimnáziumfőgimnázium
** 2 év akadémia
** 4 év egyetem
21 ⟶ 22 sor:
budai]], [[nagyvárad]]i, [[pozsony]]i, [[kassa]]i, [[győr]]i és [[zágráb]]i.)
* I. Ferenc király rendelete is három részre tagolta a gimnáziumot:
** kis gimnáziumrakisgimnáziumra, vagyis grammatikai iskolára négyéves tanfolyammal;
** nagy gimnáziumrafőgimnáziumra, vagy az ún. humanistákra, kétéves tanfolyammal és végül a kétéves tanfolyamú bölcseleti kurzussal.
** A népiskolát ez a rendelet is falusi, kisvárosi és nagyvárosi iskolákra osztotta. A nagyvárosi iskolákkal kapcsolták össze a tanítóképzőket is. A leányok tanításáról külön intézkedett a rendelet, meghagyván, hogy a köznép leányait vallás- és erkölcstanra, az evangéliumokra, olvasásra, írásra, számvetésre, női házimunkákra és Magyarország állapotának ismeretére kell tanítani. A magasabb rangú leányoknak pedig az említetteken kívül előírta az írók olvasását, a magyar, német és francia nyelvet, a világtörténelmet és földrajzot.
 
== Hatásuk ==
* A két Ratio Educationis csak rendelet volt, nem pedig országos törvények, ezért a protestánsok azokat iskoláik szervezésében és berendezésénél irányul el nem fogadták, és amikor a kormány azoknak végrehajtását ismételten is sürgette, a protestánsok a Rendeletek intézkedései és a főigazgatók hatósága ellen mindannyiszor erélyesen tiltakoztak. Mindazonáltal a magyarországi katolikus iskolák egészen 1848-ig a második R. szellemében voltak szervezve és berendezve.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/086/pc008620.html#7 Ratio Educationis] – In: A Pallas nagy lexikona – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
* [http://mek.oszk.hu/06500/06559 Az 1777-iki Ratio Educationis] (MEK, ford.: dr. Friml Aladár, [[Pedagógiai Könyvtár (könyvsorozat)|Pedagógiai Könyvtár]], 1913)▼
* Mészáros István: Ratio educationis; Ratio educationis publicae – In: Pedagógiai lexikon I–III. – főszerkesztők: Báthory Zoltán, Falus Iván – Keraban Kiadó, Budapest, 1997. III. kötet 240–242. o. – {{ISBN|963-8146-44-3}}.
▲* [http://mek.oszk.hu/06500/06559 Az 1777-iki Ratio Educationis] (MEK)
* Ratio Educationis: az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása – (fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta Mészáros István) – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 432 o. – {{ISBN|963-05-2621-2}}.
* Fináczy Ernő: [http://mek.oszk.hu/04700/04736/html/finaczyujkori0018/finaczyujkori0018.html A Ratio Educationis] – In: Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története, 1600–1800: Vezérfonal egyetemi előadásokhoz – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1927. VIIIaugusztus, 407 o. – (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
* Pukánszky Béla: [http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/07.htm#Heading31 Iskolaügy a felvilágosult abszolutizmus korában] – In: Pukánszky Béla–Németh András: [http://mek.oszk.hu/01800/01893 Neveléstörténet] –, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996., 676 o. –, {{ISBN|963-18-7512-1}}. –, (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
 
== További információk ==
* A magyar nevelés története – főszerkesztő: Horváth Márton – Tankkönyvkiadó, Budapest, 1988. – {{ISBN|963-18-1354-1}}
* Fináczy Ernő: [http://mek.oszk.hu/05200/05268 A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I–II] – Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1899. és 1902.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ratio_Educationis”