Wikipédia

„Bozóki András” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
}}
 
'''Bozóki Tamás András''' ([[Budapest]], [[1959]]. [[január 23.]] –) magyar politológus, szociológus, egyetemi tanár, az MTA doktora. Kutatási területe: demokratikus átalakulások, politikai rendszerek, közép-európai politika, politikai ideológiák, az eszmetörténet és az értelmiség politikai szerepe. A [[Magyar Narancs]] című lap és a Politikatudományi Szemle című folyóirat egyik alapító szerkesztője. 2005–2006-ban kulturális miniszter.
 
== Életpályája ==
 
1978-1983 között az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Állam- és Jogtudományi Karán tanult, 1980–1985 között az ELTE Szociológiai Intézetének egyetemi hallgatója volt. 1983-ban jogi doktorátust, 1985-ben szociológusi diplomát szerzett. 1983-ban az ELTE ÁJTK-n kapott oktatói állást. Kezdetben a jog- és államelméleti tanszéken, majd 1987-től a [[jogszociológia]]i tanszékén tanított (2013-tól a jog- és társadalomelméleti tanszék) egészentanított 2020-ig. 1988–89-ben ösztöndíjasként a UCLA Szociológia Tanszékén végzett kutatómunkát Los Angelesben. 1992-ben védte meg politikatudományi kandidátusi disszertációját, amelyet az anarchizmus elmélete és magyarországi története témaköréből írt. 1991-1993 között az MTA Politikatudományi Intézete tudományos munkatársa volt. 1993-ban a [[Közép-európai Egyetem]] (CEU) docense lett, részt vett a CEU politikatudományi doktori programjánakprogram kidolgozásában. 2003-ban [[habilitáció|habilitált]], 2005-ben kapta meg [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanári]] kinevezését. 2020-tól az MTA doktora.
 
Kutatóként dolgozott a bécsi Institut für die Wissenschaften von Menschen (IWM) Bécs (1990–1991 és 2018), a [[berlin]]i Wisschenschaftskolleg (Andrew Mellon Fellow, 1993–1994), [[Brighton (Anglia)|brighton]]i Sussex Egyetem Európai Intézete (1998), a hollandiai Wassenaarban a Netherlands Institute for Advanced Study (NIAS) (1998), a firenzei European University Institute (EUI) (Jean Monnet Fellow, 2000–2001 és Fernand Braudel Fellow, 2012), a Stockholmi Södertörns Egyetem (2008) és a CEU Institute for Advanced Study (2014) intézményeiben.

A New York-i [[Columbia Egyetem]]<nowiki/>en három alkalommal volt vendégprofesszor (2004, 2009, 2015), e mellett vendégprofesszori meghívástvendégprofesszorként kapotttanított a Nottinghami Egyetem (1993), a [[massachusetts]]i Smith College, Mount Holyoke College és a Hampshire College (1999–2000), a Tübingeni Egyetem (1999-2001), a Bolognai Egyetem (2008) és a Ljubljanai Egyetem (2013) programjaibaprogramjaiban is.
 
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] Politikatudományi Bizottságának tagja, 2011-2017 között a Bizottság elnöke. 2003–2005 között a [[Magyar Politikatudományi Társaság]] elnöke, 1991–1998 között és 2006–2018 között pedig elnökségi tagja. 2002–2008 között az Európai Politikatudományi Hálózat elnökségi tagja volt, 2008–2012 között pedig a Politikatudományi Társaságok Európai Konföderációja végrehajtó bizottságának tagjaként tevékenykedett.
34 ⟶ 36 sor:
Tanulmányai jelentek meg a következő folyóiratokban: ''Comparative Sociology'', ''East European Politics'', ''Democratization, Perspectives on Politics, East European Politics and Society'', ''European Political Science, Taiwan Journal of Democracy'', ''Journal of Communist Studies and Transition Politics, Baltic Worlds, Journal of Contemporary Central and Eastern Europe, Athenaeum: Polish Political Science Studies, East European Constitutional Review, Advances in the History of Rhetorics, Public Seminar, Visegrad Insight, Transit Online, Praxis International, Studies in Public Policy, Mediations, Central European Political Science Review, The Hungarian Quarterly, East European Reporter, Osteuropa, Zeitgeschichte, Europaische Rundschau, Berliner Debatte, Relacoes Internacionais, Dossier Science-Po, Navychod, Naukovi Zapiszki, Vengerszkij Meridian, Politikatudományi Szemle, Szociológiai Szemle, Beszélő, Kultúra és közösség, Korunk, Mozgó Világ, Valóság, Kritika, Medvetánc, Világosság, Élet és Irodalom, Liget, Századvég, Holmi, Ifjúsági Szemle, Hamu és Gyémánt, Társadalomkutatás, Magyar Narancs, Figyelő, HVG, Jelenkor, Új Dunatáj, Octogon, Fordulat stb.''
 
Aktívan részt vett a közéletben a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] idején. 1985-ben részt vett az Európai Kulturális Fórum ellenzéki rendezvényén, 1987-ben részt vett a [[lakiteleki találkozó]]n, 1988 májusában a [[Szabad Kezdeményezések Hálózata]] alapítója volt, 1988-1993 között tagja volt a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesznek.]] 1989-ben részt vett a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon, ahol az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtésével foglalkozó munkabizottság tagja volt. 1990 januártól májusig a Fidesz szóvivője, 1991-1992-ben a párt országgyűlési képviselőcsoportjának szakértője volt, 1993-ban kilépett a pártból. 1989-1992 között a ''[[Magyar Narancs]]'' alapító szerkesztőjeként, 1992-1996 között főmunkatársaként dolgozott. A 2000-es években a ''[[Magyar Hírlap]], majd'' a ''[[Figyelő]]'' kolumnistája volt. 2003-2004 között tagja volt a miniszterelnök tanácsadó testületének. 2005 elejétőlfebruárjától 2006 júniusáig, kulturális miniszter volt az [[első Gyurcsány-kormány]]ban kulturális miniszter volt.
 
== Díjai, elismerései ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bozóki_András”