„Percy Bysshe Shelley” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
34. sor:
Percy Bysshe Shelley 1792-ben született az angliai [[Horsham]]-ban. Szülei, Elizabeth Pilfold és Timothy Shelley hét gyereket neveltek. Percy Bysshe Shelley a legidősebb volt a Shelley testvérek között.
 
1804-ben [[Oxford]]ban tanult. Itt írta a ''Gothic Zastrozzi'' (1810) és a ''The Necessity of Atheism'' (Az ateizmus szükségszerűsége) (1811); ''If the knowledge of a God is the most necessary, why is it not the most evident and the clearest?'' (Ha az Istenről való tudás a legszükségesebb, akkor miért nem a legegyértelműbb és a legnyílvánvalóbb?) műveket. Nemsokára a művek megjelenése után [[ateizmus|ateista]] nézetei miatt elbocsátották az egyetemről. Ezt követően Skóciába szökött egy Harriet WestbrookWestbrookkal (1795-1816) nevű nővel, akit később, 1811. augusztus 28-án feleségül vett. A házasságból két gyerek született: 1813-ban egy Ianthe nevű lány és egy 1814-ben született Charles nevű fiú. Shelley a házába hívta az egyik barátját, akit az egyetemen ismert meg, Thomas Hoggot, és felkérte feleségét, hogy éljenek nyitott házasságban. Ezekben az években gyakran utazott [[London]]ba, hogy könyvesboltokba mehessen, és találkozzon a vallástagadó, de Istenhívő William Godwinnal, [[Mary Shelley|Mary Wollstonecraft Godwin]] (1797-1851) apjával. Godwin hatása alatt számos verset írt, mint például az ismert ''Queen Mab: A Philosophical Poem'' (1813) című verset, és különböző politikai reformokat követelő rendezvényeken is részt vett. Ugyancsak Godwin hatására fordult az ateizmus felől, [[Voltaire]] deizmusa felé.
 
Percy Shelley szerelmes lett [[William Godwin]] lányába, akivel 1814-ben [[Svájc]]ba szökött, hátrahagyva terhes feleségét és gyermekét. Tettüket mindkettőjük apja elítélte, ezért mindenféle anyagi támogatást megvontak tőlük. A párt Svájcban [[George Byron|Byron]] fogadta be, [[Mary Shelley|Mary Wollstonecraft Godwin]] itt írta meg [[Frankenstein|Frankenstein, avagy a modern Prométheusz]] című regényét melyet a Shelley és Byronnal történt csónakázás közben mesélt szellemtörténetek ihlettek. 1815-ben visszatértek Londonba. Ugyanebben az évben meghalt Shelley nagyapja, aki évi 1000 fontot hagyott neki hátra.