„Esterházy Miklós József” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások
27. sor:
== Élete ==
===Fiatalkora===
Apja 3. herceg galántai [[Esterházy József (országbíró)]], Somogy és Sopron vármegyék főispánja, anyja báró Maria Octavia Gilleis zu Theras und Sonnenberg ([[1688]]-[[1762]]) volt. Apai nagyszülei 2. herceg galántai [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] országbíró, és gróf késmárki Thököly Éva ([[1659]]–[[1716]]) voltak.<ref name="esterházy01">{{Cite web|url=http://genealogy.euweb.cz/hung/esterhazy1.html|title=genealogy.eu Esterházy family 01}}</ref> A [[Leideni Egyetem|leideni egyetemen]] és [[Bécs]]ben tanult, utazásokat tett Európában.
 
1737-ben, 23 éves korában feleségül vette Maria Elisabeth Ungnad von Weissenwolff (német birodalmi) grófnőt. Az ifjú pár beköltözött az Esterházyak szerény sarródi vadászkastélyába, amelyet [[Fertőd|Süttör]] határában, a mai Fertőd területén, a [[Fertő]]-tó déli, zsombékos partján [[1720]]-ban Miklós apja építtetett.<ref>A sarródi vadászkastély Süttör határában állt, de területileg [[Sarród]] faluhoz tartozott. Ma mindkét község [[Fertőd]]höz tartozik.</ref> Egy évvel később megszületett a házaspár első fia, [[Esterházy Pál Antal (1738–1794)|Esterházy I. Antal]], aki később örökölte apjának hercegi rangját. Az évek során még további öt gyermekük született: Miklós, Ferdinánd, Mária Anna, Krisztina és Erzsébet.
 
===Katonai pályafutása===
[[1741]]-ben bátyjához hasonlóan katonai pályára lépett, [[1747]]-ben már őrnagyi rangot viselt. Hamarosan császári és királyi kamarás és ezredes lett. A [[osztrák örökösödési háború|sziléziai háborúban]] a poroszok ellen vonult hadba. Részt vett a [[strigaui csata|strigaui]] és [[trautenaui csata|trautenaui csatában]], harcolt [[Németalföld]]ön is.
 
[[1756]]-ban a [[hétéves háború]]ban a ismét [[Porosz Királyság|poroszok]] ellen harcolt, 1753-tól már saját szervezésű hadseregét vezette a harcba, 1757-ben a [[kolíni csata|kolíni csatában]], amelyben háromszor lőtték ki a lovat alóla, rendkívüli hősiességével tűnt ki, az osztrákok javára fordította a harc kimenetelét. Kétszer tüntették ki a [[Katonai Mária Terézia-rend|Mária Terézia-renddel]]. [[1759]]-ben altábornaggyá léptették elő.
 
[[1762]]-ben a Magyar Királyság felső kamarása lett, [[1763]]-ban az [[Aranygyapjas rend]] lovagjává avatták.
1764-től a [[Mária Terézia magyar királynő]]t őrző [[Magyar királyi nemesi testőrség]] tagja, 1773–87 között kapitánya.
 
[[Fájl:Fertod07jul0004.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Esterházy-kastély (Fertőd)|fertődi Esterházy-kastély]]]]
44. sor:
===A pompakedvelő herceg===
[[Fájl:Coa_Hungary_Family_Esterházy.svg|bal|90px]]
[[1762]]-ben, 48 éves korában megörökölte utód nélkül elhalt bátyjának, [[Esterházy Pál Antal (1711–1762)|Esterházy II. Pál Antalnak]] hercegi címét és vagyonát. Evvel ő lett az ötödik Esterházy herceg. Támogatta a [[kismarton]]i zenekart, amelynek vezetését [[Joseph Haydn]]ra mint legfőbb [[kapellmeister]]re bízta, ezzel messze határokon túl híressé téve azt.
 
Miklós herceg ugyanebben az évben megkezdte a sarródi régi vadászkastély átépítését, kibővítését. A mocsaras területen főúri pompájú, új [[rokokó]] kastély született, a „magyar [[Versailles|Verszália]].” Az új kastély épületét [[Melchior Hefele]] ''(Hefele Menyhért)'' és Jacoby Miklós tervezte. A kastély berendezését a herceg [[Franciaország]]ban vásárolta.
 
[[1764]]-ben Mária Terézia királynőtől kapitányi kinevezést kapott a bécsi magyar királyi testőrgárdába. Még ugyanezen év áprilisában koronázási követként részt vett Mária Terézia fiának, [[II. József magyar király|II. Józsefnek]] [[Német királyok listája|német császárrá]] koronázásán, [[Frankfurt am Main|Frankfurtban]]. Itt ismerkedett meg az ifjú [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethével]], akit meghívott [[magyarország]]i kastélyába.
 
[[1766]]-ban elkészült a kastély, szomszédságában új falu született, ''Eszterháza'' (ma Fertőd része). [[1768]]-ban Mária Terézia a herceget [[rendfokozat|tábornaggyá]] nevezte ki.
 
Az új kastélyban [[1770]]-től kezdve folyamatosan tartottak nagyszabású Esterházy-vigasságokat: a háromnapos ünnep alatt [[Opera (színmű)|operákat]] mutattak be, vadászatokat, lakomákat, táncestélyeket és [[tűzijáték]]okat rendeztek a prominens vendégsereg szórakoztatására. Itteni élményei megihlették Goethét is, aki ''„Esterházy-tündérbirodalom”''-ként jellemezte az ünnepségeket. Nagyvonalú életvitele miatt a herceget ''„a pompakedvelő”'' vagy ''„a fényes Miklós”'' melléknévvel kezdték illetni. Eszterháza a színművészet, a zene, a képzőművészetek központjává vált. A hercegi udvar hangversenymestere az európai hírű [[Joseph Haydn]] volt. A herceg maga is remek [[baryton]]játékos volt (hangszerét ma a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] őrzi). A látványos ünnepségek Mária Terézia királynő, német-római császárné látogatása idején érték el csúcspontjukat.
132. sor:
{{nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Esterhazy Miklos Joz~sef}}
[[Kategória:Esterházy család|Miklo~s Jo~zsef]]
[[Kategória:Fertőd]]