„Elischer Lajos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Életútja: jav. és kieg.
aNincs szerkesztési összefoglaló
15. sor:
Iskoláit feltételezhetően szülővárosában, vagy a környező vidéken végezte, csak 1860 körül telepedett le a fővárosban. Az Országos Magyar Rajztanoda és Rajztanárképezde hallgatói névjegyzékében az 1875–1876. években szerepel,<ref>[http://www.mke.hu/about/hallgatoi_adatbazis.php/e A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 1871-től a mai napig]</ref> s a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Képzőművészeti Egyetem]] egy szénnel és kék krétával, 1876-ban készült alakrajz, akttanulmányát őrzi, melyen [[Székely Bertalan]] szignója található, tehát az ő tanítványa is volt.<ref>[http://corvina.mke.hu:8080/voyager/images/grafika/00027-15.htm Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár Levéltár és Művészeti Gyűjtemény]</ref>
 
Budapesten élt már az 1860-as évektől, s az 1862-ben indult ''Az Ország Tükre'' című lap 1865-től,<ref>Első L. E. szignóval ellátott rajza 1865 áprilisában található a hetilapban, bár – miután sok szerzői jelzés nélküli illusztrációt jelentettek meg – lehetséges, hogy már korábban is tettek közzé tőle rajzot. [https://epa.oszk.hu/02900/02992/00118/pdf/EPA02992_orszag_tukre_1865_16.pdf Az Ország Tükre 4. évf. 16. szám, 169. o.]</ref> majd a folytatásaként megjelent ''Magyarország és a Nagyvilág'' című lap is, egészen 1884. évi megszűnéséig, 1870-től pedig a ''[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]'' és az ''[[Ország-Világ]]'' képes lapok is nagy számban közölték rajzait. Ezen kívül több könyvet illusztrált, [[Wohl Stefánia]] regekönyvének szövegképei (1874), [[Pósa Lajos (író)|Pósa Lajos]] mesekönyveinek színezett rajzai az ő alkotásai, kőnyomatait, metszeteit. 1876-tól, miután képesítést szerzett az Országos Magyar Rajztanoda és Rajztanárképezdében, rajzoktatással is foglalkozott. így a szabadkézi rajz tanára volt az 1871 októberében megnyitott Ferencvárosi (IX. ker.) Ipartanodában. A források 1876-tól egészen 1886-ig jelzik itteni működését. (1876-tól rajz szak,<ref>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AnyagiErdekeink_1876/?pg=145&layout=s Magyar Ipar (Anyagi Érdekeink), 1876. szeptember 30. 9. szám, 142. oldal]</ref> majd 1877/1878-ban a II. osztályban szabadkézi rajz,<ref>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AnyagiErdekeink_1877/?pg=145&layout=s Magyar Ipar (Anyagi Érdekeink), 1877. szeptember 30. 9. szám, 142. oldal] és [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AnyagiErdekeink_1878/?pg=127&layout=s Anyagi Érdekeink, 1878. augusztus 31. 8. szám, 124. oldal]</ref> 1885/86-ban az I. és II. osztályban szabadkézi rajz.)<ref>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarIpar_1885/?pg=252&layout=s Magyar Ipar, 1885. szeptember 30. 17-18. szám. 249. oldal] és [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarIpar_1886/?pg=225&layout=s Magyar Ipar, 1886. augusztus 24. 16. szám, 222. oldal]</ref> Illusztrációi mellett híresek voltak litografált arcképei is, a kőrajzolást 30 évig gyakorolta, s Vereby Soma számára készített sok portrét. Az 1875. évi pesti árvízről riportképsorozatot készített. Olajfestményeket is alkotott, főként tájképeket festett. Így a karácsonyi tárlatokon több kisebb festménye vonta magára a figyelmet a jó rajzzal és kellemes színezéssel. A Képzőművészeti Társulat 1885. évi kiállításán a 800 Ft-ra értékelt ''Viharos táj'' olajfestményével, az 1889. évi téli kiállításon a 120 Ft-ra értékelt, ''Thurzó-füredi tájrészlet''<ref>Turzovské kúpele. Ma Gölnicbánya része.</ref> olajfestménnyel szerepelt.<ref>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Lexikon_MagyarKepzomuveszekLexikona_01/?pg=454&layout=s Szendrei János–Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915) Elischer Lajos. 431–433. oldalak]</ref>
 
Az 1877-ben kirobbant [[Orosz–török háború (1877–78)|orosz–török háború]] idején jelent meg Kellner Ernő kőnyomdájában ''„A török hon dicső megvédői”'' címmel az Elischer által rajzolt műlap. ''„Négy medallion arczkép: [[Mehmed Ali (pasa, marsall)|Mehetned Ali]],{{WD|Q66452}} [[Oszmán pasa|Osman]], [[Szulejmán pasa|Sulejman]] és [[Ahmed Muhtar pasa|Muktár]]{{WD|Q401411}} pasák arczképei ezek, harczi jelvények közt, csillagok sugárkoszorúja fölött, igen jó rajzban és nyomásban. Méltó, hogy kaszinók és körök is megrendeljék a fal korszerű ékesítésére. Ára egy forint. A jövedelem fele a török sebesülteké lesz.”''– írta a ''Hölgyek Lapja'' 1877. október 4-én.<ref>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HolgyekLapja_1877/?pg=32&layout=s Hölgyek Lapja, 1877. október 4. 3. szám, 39. oldal]</ref>