„Rácok” változatai közötti eltérés

[[Kép:Rasciae Fojnica Armorial.jpg|100px|bélyegkép|Rácország címere [http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Szerbia_c%C3%ADmere]]]

 

A név a szerbiai [[Raška (város)|Raška]] (Ras, Rassza, Rasszon) nevű város nevéből ered, amelyből a Ratka (Rascia, Rácország) mint tartományi elnevezés, valamint a ''rácok'' megnevezés keletkezett. Raška neve 962-ben jelent meg először, mint Tihomily Cseszláv nejének birtoka, később (1159 után) az első [[Nemanjić-dinasztia|Nemanjić]]ok is felvették a rasciai fejedelmi címet, de Dusán cár nem vette fel. A magyar király címerébe is fel van véve a rasciai cím.

Az 1769-i szerb egyházi kongresszus már szinte a nemzeti gyűlés jellegét vette fel, a három „rend”: az egyházi, katonai (határőrségi) és a „provinciális”, vagyis a magyar megyei és városi igazgatás alatt élők küldöttjeivel. Ennek visszaszorítása céljából az udvar a szerbek jogszabályait egy úgynevezett „Illir Regulamentum”-ban<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/I/ill%C3%ADr%20regulamentum.html Magyar Katolikus Lexikon illír regulamentum]</ref> foglalta össze (1770), amely leszögezte, hogy a karlócai metropolita csak egyházi ügyekben számít elöljárónak, és hogy a határőrvidéken élő szerbek az ott illetékes hatóságoknak vannak alárendelve. Miután a szerbek ez ellen az 1774-i kongresszusukon tiltakoztak, az udvar, bizonyos egyházi jellegű módosításokkal, 1777-ben kiadta a második „Illír Regulamentum”-ot, amelyet azonban újabb panaszok követtek.

 

 

Több magyarországi település őrzi a rác nevet. A jelenlegi településnevek között ezek: [[Rácalmás]], [[Ráckeresztúr]], [[Ráckeve]].