„Vargyas Endre” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg. |
a →Élete |
||
20. sor:
Apja hajdúhelyes birtokos volt [[Rábaköz]]ben (ősei a török világban mint várhajdúk védelmezték Kapuvárt; Vargyas György és János 1666. november 17-én címeres nemes levelet kaptak). A gimnáziumot [[Győr]]ött végezte. Szülei az V. osztályból beadták a kisszemináriumba; az érettségi vizsga letétele után a nagyszemináriumban teológiát is hallgatott. A magyar alkotmány helyreállításával, abbahagyta a teológiát, [[Pest (történelmi település)|Pest]]re ment jogot hallgatni, közben egy évig nevelő volt gróf [[Batthyány Géza]] családjánál. A családdal együtt sokat utazott Európában, járt a német, a bajor, a francia és az olasz földön, valamint Svájcban is. 1869. március 3-án [[Sopron vármegye]] aljegyzőjének választották meg. 1871. december 8-án királyi másod-tanfelügyelőnek nevezték ki Győr, Komárom és Esztergom vármegyék területére, ahol 16 évig működött; 1876-tól a külön tankerületté vált Győr vármegye tanfelügyelője lett. 1887-ben Veszprém vármegyébe; tíz évi itt működés után pedig 1897-ben Esztergom megyébe helyezték át.
1884-ben kapuvári előnévvel ő, valamint Jenő, Tivadar, Endre nevű fiai magyar nemességet nyertek. Címerük: ''„Egy álló, négyszer osztott vitézi pajzs, az első, vörös osztályban nyitott könyv, azon jobbról balra egy arany toll van fektetve; a második, kék osztályban egy aranyszínű, ágaskodó griff áll, jobbjában három vörös rózsát tartva; a harmadik, kék osztályban egy ezüstszínű hullámos szelemen [pólya] van, fölötte egy, alatta két aranyszínű, hatágú csillag látható; a negyedik, vörös osztályban zöld talajon egytornyú, ezüstszínű vár áttört kapuval áll. A pajzs fölött koronázott nyílt lovagsisak nyugszik, jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany foszlányokkal. A sisak koronájából jobbjában három vörös rózsát, baljában vas lándzsát tartó, aranyszínű griff emelkedik ki.”''<ref>[https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/hu_mnl_ol_a057_70_0045/?list=eyJxdWVyeSI6ICJWYXJneWFzIEVuZHJlIn0 Magyar Nemzeti Levéltár, K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 31 - 35. oldal. Ferenc József; Bécs; 1884.04.29.]</ref> 1898-ban királyi tanácsosi címet nyert.<ref>[https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/hu_mnl_ol_a057_70_0162/?list=eyJxdWVyeSI6ICJWYXJneWFzIEVuZHJlIn0 Magyar Nemzeti Levéltár, K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 328. oldal. Ferenc József; Bécs; 1898.02.12; királyi tanácsosi cím.]</ref>1905. január 1-jén nyugalomba lépett és ezután Budapesten a tudománynak élt. Neje [[Vargyasné Petz Vilma|Petz Vilma]], egyik fia [[Vargyas Tivadar]] plébános.
==Írásai==
| |||