„Wiedermann Károly (tanár)” változatai közötti eltérés

Wiedermann Károly (tanár) (szerkesztés)

A lap 2020. november 22., 06:08-kori változata

33 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
jav.
(jav.)
{{Személy infobox}}
'''Wiedermann Károly''' ([[Rozsnyó]], (Gömör m.), [[1829]]. [[október 22.]] – [[Pozsony]], [[1895]]. [[március 27.]]) fizikatanár, királyi főigazgató, királyi tanácsos.
 
==Életpályája==
Apja Rozsnyón a székesegyház karnagya volt. A gimnáziumot, majd a bölcseleti és jogi tanfolyamot [[Kassa|Kassá]]n végezte. Azonban a természettudományok iránti szeretete végül a a [[Selmeci Akadémia|selmecbányai bányászati akadémiá]]hoz vonzotta, ahol két évig tanult. Ezután a bécsi polytechnikumot kereste föl; itt közel négy évet (1853-ig) töltött és tagja volt a fizikai műintézetnek; főleg az elektromos kutatások kötötték le figyelmét.
 
1853. október 3-án kezdte meg [[Kassa|Kassá]]n tanári pályáját az állami főgimnáziumnál. A helytartótanács felhívására gimnáziumi tantervet dolgozott ki. Ennek jutalmául 1861-ben a [[lőcse]]i királyi főgimnáziumba helyezték, igazgatói állásba. Itt újjáteremtette az intézetet és magyarosította a közszellemet. 1865-ben a tanügyi ankét tagjaként szerepelt. 1863-tól kezdve hosszú éveken keresztül a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium igazgatójaként működött. Mind a lőcsei, mind a pozsonyi gimnázium múzeumát ő alapozta, illetve erősítette meg. Kiváló zongorista és hegedűs is volt, szívesen zenélt a Pozsonyi Székesegyházi Zeneegyesület tagjaként. <ref name="zobodat">[https://www.zobodat.at/pdf/VNVerPres_NF_9_0136-0141.pdf Wagner Lajos: Wiedermann Károly… emlékezete. Zobodat (Zooligical-Botanical Database) Személyek. Adatbázis.]</ref>
 
1862-től beutazta ismeretek gyűjtése céljából [[Európa]] nagy részét: [[Németország]]ot, [[Belgium]]ot, [[Hollandia|Hollandiá]]t és [[Franciaország]]ot; 1876-ban a kormány [[Svájc]]ba küldte újabb tanulmányútra.
Igazgatósága alatt 1883-ban a középiskolákat illetően reformkérdések merültek fel, s az elsők közt volt, aki az előnyös változtatások előadójává lett. 1876. június 30-án a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pozsonyi tankerület ideiglenes főigazgatóságával tüntette ki, mely állást egészen 1884. május 27-ig pozsonyi főgimnáziumi igazgatóságával párhuzamosan töltötte be, s csak ekkor erősítették meg király tankerületi főigazgatói állásában véglegesen, s egyben királyi tanácsossá is kinevezték.<ref name=főgimn">[http://www.elib.hu/16900/16908/16908.pdf Schönvitzky Bertalan: A pozsonyi kir. kat. főgimnázium története, Pozsony, Éder István Könyvnyomdája, 1896. 380. oldal]</ref>
 
A temetése utáni megemlékezésben valóságos polihisztorként jellemezték, mint az általános műveltség igazi képviselőjét,. Méltatták mély ismereteit a magyar, a latin, a német és a francia nyelvészetnyelvészetben és irodalom ismerőjétirodalomban, de a földrajz- és a történelemtudományban istanúsított ritka jártasságát méltattákis kiemelték.<ref name="zobodat"/>
 
42 évi tanügy terén eltöltött munkásság után váratlanul halt meg, s a pozsonyi Szent András temetőben helyezték örök nyugalomra.<ref>[https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/629394# Gyászjelentése. Pannon Digitális Egyesített Archívum – OSZK.]</ref> ''„A pozsonyi és a tankerületi tanárok nagy számban jelentek meg az általá­nosan szeretett és becsült főigazgató temetésén s azzal fejezték ki emléke iránt érzett kegyeletüket, hogy az ifjúság adomá­nyaival együtt 731 forint 96 krajcárnyi összeget adtak össze, hogy azon a felejthetetlen hivatalfőnek a pozsonyi Szt. András teme­tőben lévő sírját méltó emlékoszlop jelölje. A síremlék még az 1895. év őszén el is készült, és késő időig fogja hirdetni Wiedermannak és az alája rendelt tanároknak egymáshoz való kegyeletes viszonyát.”''<ref name=főgimn"/>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/23277265”