„Sárvári vár” változatai közötti eltérés

▲A vár első írásos említése [[1327]]-ből maradt fenn, amikor is a vár [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] királyi birtoka volt, amelyet a Németújvári család elbitorolt, majd Köcski Sándor visszaszerzett a királynak. [[1390]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király a belső udvari köréhez tartozó [[Kanizsai János]] esztergomi érseknek adta. A [[Kanizsai család]] hűtlensége miatt több tucat évre a [[Garai család]] illetve [[Ozorai Pipó]] birtokába került. [[1424]]-től ismét Kanizsai-birtok, majd [[Kanizsai Orsolya]] férje, [[Nádasdy Tamás]] kapta meg. A Kanizsaiak a 15. század végére zárt udvarú, palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várrá építették ki.

▲A következő évtizedekben [[Sárvár]] lett a központja a szépen gyarapodó Nádasdy család uradalmainak, ahol Orsolya asszony intézte férje sűrű távolléteiben a gazdasági ügyeket. A török rablóportyák elleni védelmül 1549 és 1562 között fokozatosan kiépítették a sárvári véghelyet, melynek öt olasz bástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta; ma is ezek határozzák meg az építmény formáját. A török hódítók által „erős fekete bégnek” nevezett [[Nádasdy Ferenc (hadvezér)|Nádasdy Ferenc]], a [[16. század]] végén vitéz seregvezérként sokszor vitte győzelemre a magyar végváriak hadát, a török hódoltság területére behatolva. Halála után özvegye [[Báthori Erzsébet]] is lakott falai között, őt [[1610]]-ben a felvidéki [[Csejte]] várkastélyában [[Thurzó György (nádor)|Thurzó György]] nádorispán parancsára elfogták, és haláláig várfogságban tartották. A [[17. század]]ban Sárvár uradalmi központjában hatalmas vagyon halmozódott fel, aminek földesura III. Nádasdy Ferenc volt, aki az országbírói hivatalt viselte. Ő építtette a kastély fő látványosságának tartott dísztermet, aminek mennyezeti freskói 1653-ra készültek el. A főnemes azonban belekeveredett a Habsburg császári ház elleni [[Wesselényi-összeesküvés|Wesselényi-féle összeesküvésbe]], melynek napvilágra kerülése után a bosszú nem maradt el. Ferenc országbírót társaival együtt lefejezték, óriási birtokait elkobozták. Sárvárt a hozzá tartozó jobbágyfalvakkal együtt gróf [[Draskovich Miklós]] vásárolta meg az akkori időkben hatalmas összegnek számító egymillió háromszázezer forintért. A [[Rákóczi-szabadságharc]]ban rövid ideig uralták a felkelők. A 18. század második felében [[Szily Ádám]]é volt; ő festette a díszterem falainak képeit. Ezután az [[Esterházy család|Esterházy]] főnemesi família szerezte meg. Utóbb a [[Wittelsbach-ház|Wittelsbach család]] birtokolta [[1945]]-ig.

▲A katonai jelentőségét elvesztő középkori várat későbbi földesurai jelentős mértékben átalakították, a legjelentősebben a 19. század elején a [[modena]]i [[Estei család]]. Ők feltöltették a külső vizes árkokat, és [[klasszicizmus|klasszicista stílus]]ban újíttatták fel az épületeket. Utolsó birtokosai a bajor [[Wittelsbach-ház]] királyi hercegei voltak; ők 1945-ig töltötték itt idejük egy részét.

▲[[1962]]-ben régészeti feltárásokat végeztek a várban, majd [[1966]]-ban kezdték el a műemléki helyreállítást. A vár a [[Nemzeti Kastély- és Várprogram|Nemzeti Várprogram]] harmadik ütemének helyszíne. Felújítását 2017/2018-tól kezdődően tervezik.