„Oktogon” változatai közötti eltérés

1 831 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
bővítés
(bővítés)
[[1872]]-ig, a [[Andrássy út|Sugár út]] kiépítéséig mély gödör állt a helyén, ekkor töltötték fel. A Belvárost és a [[Városliget]]et összekötő új útvonal létrehozását [[Kossuth Lajos]] javasolta [[1841]]-ben. A megvalósítására azonban csak a [[kiegyezés]] után kerülhetett sor. [[1868]]. [[Május 19.|május 19-én]] a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémián]] (MTA) tartott értekezleten gróf [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|Andrássy Gyula]] miniszterelnök ismertette [[Budapest]] átalakításának tervezetét. A megvalósítását az újonnan létrehozott [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] irányította. [[1870]]-ben döntötték el, hogy merre vezessen az új sugárút.
 
[[1871]]-től megindult az útvonalba eső telkek megvétele, a szükséges bontások és földmunkák. 1872/1873-ban Szkalnitzky Antal és ifjabb Pán József mérnökök tervezése és művezetése mellett kezdték meg az építkezést. [[1873]]-ban az akkori nagy gazdasági válság megakasztotta az építkezés lendületét, sőt [[1876]]-ban a Sugárúti házak épületeinek befektető partnerekpartnerei visszaléptek. Ezért a főváros a telkeket eladta, azzal a feltétellel, hogy azokat [[1884]]-ig be kell építeni.
 
A Sugárutat, amely – bár méretei szerényebbek voltak – a [[párizs]]i sugárutak mintájára készült, [[1877]] októberében adták át a fővárosnak.
{{idézet 2|''A Sugárút beburkolása annak egész hosszában ma [augusztus 23-án] befejeztetett. A burkolatnak még Szt. István ünnepe előtt kellett volna elkészülnie. (…) A Sugárút mellékutczáiban fekvő s a főv. [fővárosi] közmunkatanács tulajdonát képező ingatlanságok előtt a járda elkészítése a következő utczákban rendeltetett el, u. m. [úgymint] a Rózsa, Szív, Révay és Dobó utczákban, s ezeknél a munkálatok néhány nap alatt meg fognak kezdetni, az Izabella és Vörösmarty utczákban, minthogy ott a feltöltés még egészen nem eszközöltetett, a járda lerakása később fog foganatba vétetni.''|[[Pesti Napló]], [[1876]]. [[augusztus 24.]]}}
 
A Sugárút két végpontja közötti tervezett bérházak építése előtt, már 1875-re elkészült az Octogonnak vagy Nyolcszögtérnek nevezett reprezentatív tér, ahogy arról a Vasárnapi Ujság 1875. évi május 2-i cikke mulatságos stílusban (és május 30-i számában közölt képpel kísérve) beszámolt: ''„A forgalom jövő őszre ugyan hihetőleg meg fog már indulni ez útvonal egész hosszában, de bele telik még egy darab idő, míg két oldalt teljes lesz a házak szegélye. Az az egy-két házcsoport, mely az oktogon-téren és szomszédságában a még beépítetlen telkek mellett magasan nyúl az égnek, olyan mint az anyatejtől elválasztott kisded parányi szájában jelentkező néhány korai fog. De eljő az idő is mikor majd teljes fogsort fog fölmutatni a sugárut állkapcsa”''.<ref>[https://epa.oszk.hu/00000/00030/01104/pdf/01104.pdf Vasárnapi Ujság – 18759. Tárcacikkek; napi érdekű közlemények. Fővárosi tárczák. Borostyáni Nándortól: A nagy körút mentén 281. oldal]</ref>
A következő két évben épült fel a teret övező négy [[Eklektika|eklektikus]] SÉV-bérház [[Szkalnitzky Antal]] tervei alapján, földszintjükön üzlethelyiségekkel:
 
* nyugaton (Andrássy út 48. – Oktogon 1. – Teréz körút 16.) a Nicoletti majd Savoy kávéház és cukrászat;
AAz következőOctogon kéttér évbentereprendezését 1872-ben végezték, s az 1872 és 1875 közötti években épült fel a teret övező négy, háromemeletes, [[Eklektika|eklektikus]] SÉV (Sugárúti Építő Vállalat)-bérház [[Szkalnitzky Antal]] és ifjabb Pán József tervei alapján,<ref>[http://urbface.com/budapest/oktogon - UrbFace oldala]</ref> földszintjükön üzlethelyiségekkel:
* délen (Teréz körút 14. – Oktogon 2. – Andrássy út 49.) az [[Abbázia Kávéház]];
* keletennyugaton (Andrássy út 5148. – Oktogon 31. – Teréz körút 1516.) a Menton-Nicoletti majd Savoy kávéház és cukrászat;<ref>[http://urbface.com/budapest/a-sev-berhaz-1 - UrbFace oldala]</ref>
* északondélen (Teréz körút 1714. – Oktogon 42. – Andrássy út 5049.) Deményiaz és[[Abbázia AngyalKávéház]];<ref>[http://urbface.com/budapest/a-sev-berhaz-2 varrógép- ésUrbFace kerékpárboltja és a Cseléd Intézet (cselédközvetítő).oldala]</ref>
* keleten (Andrássy út 51. – Oktogon 3. – Teréz körút 15.) a Menton-kávéház;<ref>[http://urbface.com/budapest/a-sev-berhaz-3 - UrbFace oldala]</ref>
* északon (Teréz körút 17. – Oktogon 4. – Andrássy út 50.) Deményi és Angyal varrógép- és kerékpárboltja és a Cseléd Intézet (cselédközvetítő).<ref>[https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/14627/?list=eyJxdWVyeSI6ICJva3RvZ29uIDQuIn0 Épitészeti terv, ifj. Pán József HU BFL - XV.17.b.312 - 3603/1872]</ref>
 
A [[19. század]]ban a tér neve ''Nyolcszög tér'' volt, az [[1920-as évek]]től azonban már ''Oktogonnak'' hívták. [[1936]]-ban a [[fasizmus|fasisztabarát]] városvezetés a ''[[Benito Mussolini|Mussolini]]'' nevet adta a térnek, [[1945]]-től újra ''Oktogon'', 1950-től a [[Kommunizmus|kommunista]] városvezetés ''[[1917-es októberi orosz forradalom|November 7.]] térre'' keresztelte át, amelynek a köznyelvben ''Novhét tér'' volt az elnevezése. [[1990]] óta ismét ''Oktogon'' a tér neve.
Menton Kávéház, Budapest, VI., Andrássy út 51..jpg|A Menton Kávéház terasza az Oktogonon [[1910]] körül
</gallery>
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
== Források ==
* {{Budapest teljes utcanévlexikona}}
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Oktogoni mészárlás]]
* [[M1-es metróvonal]]
 
== Források ==
* {{Budapest teljes utcanévlexikona}}
 
{{s-start}}