„Đulin ponor-Medvednica barlangrendszer” változatai közötti eltérés

a
(új lap)
 
 
== Kutatástörténete ==
Az Đulin-szakadék és a Medvedica-barlang egy földalatti barlangrendszer része, melynek teljes vízszintes hossza 16396 méter. Ennek a rendszernek a bejárati részei (Đula, Medvedica, Badanj) az ókortól ismertek. Az első kutatást Josip Poljak (1926) és Mirko Malez (1956-1957) végezték. A barlangrendszernek a részletes kutatását Marijan Čepelak és a PDS Velebit (Zágráb) Barlangkutatási Osztálya szervezte 1984 és 1987 között. Ezt a kutatást követően új kutatásokat is végeztek a környéken. Még a Đulin ponor-Medvedica kutatása során feltételezték a Stari Gojak periodikus forrásbarlang belsejébe való becsatlakozás lehetőségét, azonban akkoriban erre a kutatásra nem volt idő. Röviddel ezután a barlangkutatók átjárót ástak és újabb, több mint 100 méteres szakaszt tártak fel. 1986 után a Željezničar Barlangkutatási Osztály tagjai feltárták a Gojak-forrást. A szifonba való merülés után egy nagy járatba értek, majd egy nagyon mély szifonokhozszifonhoz jutottak, amelyeket Marijan Čepelak a Medvedicának a kutatása során már megjósolt. Röviddel a felfedezése után azonban a Poljakov prolaznak nevezett átjáróban új elzáródás jött létre.
 
1984 és 1987 között a zágrábi Velebit Barlangkutatási Osztály szervezésében szisztematikus kutatásokat végeztek, és ezek során összesen 16 396 m barlangi járatot tártak fel és készítettek róla topográfiai felmérést (vízszintes síkra vetítéssel). A kutatást Marijan Čepelak vezette.
[[Kép: K00 026 Ogulin, Ðulin ponor.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|A Đulin-szakadék]]
 
== Leírása ==
A barlangrendszer legmagasabb és a legalacsonyabb pont magasságkülönbsége 83,5 m. Átlagos hőmérséklete 9 oC. A barlangrendszer három fő részre oszlik. Az első rész a Đulin-szakadék és a Medvedica-barlang bejárati része közötti járatok labirintusa. A Medvedica bejárata 310 m-re található az Đulin szakadék bejáratától. Az alacsony vízállás időszakában ez a barlang száraz része. A barlangrendszer ezen része a Dobra folyó egyfajta szűrője és az áradások fő előidézője. A Velika pletenicának nevezett második rész az északi irányú fő járat. Ez a barlang leghosszabbított része, számos vízeséssel és tavakkal, de meglehetősen szennyezett is. A barlangrendszer harmadik része több nagy járatból áll, amelyek délnyugat-északkeleti irányban erős vízáramlással rendelkeznek. Az első két résztől eltérően ezen a részen nem tapasztaltak erősebb szennyezést, és a víz is meglehetősen tiszta.