„Népszínház (Budapest, 1875–1908)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
141. sor:
== Az épület ==
[[Fájl:Légifotó a Blaha Lujza tér környékéről, 1962. Fortepan 84203.jpg|bélyegkép|balra|1962-es légi felvétel]]
Az épület jelentős fővárosi támogatással, magánkezdeményezésre készült el. A [[neoreneszánsz]] épület megtervezését a tekintélyes bécsi [[Fellner és Helmer]] cégre bízták. A Ferdinand Fellner és Hermann Helmer vezette és Monarchia-szerte számos színházi épületet tervező híres bécsi építészcég első magyarországi műve volt. (Eredeti iratok és tervrajzok.)<ref>[https://bpkep.fszek.hu/CorvinaWeb?pagesize=60&view=long&sort=0&page=0&perpage=0&action=looklinks&actualsearchset=LOOK+LINKS+%5B773%5D+B812435&actualsort=-1&language=&currentpage=result&text0=&index0=&whichform=cclsearchpage&showmenu=&itemOrder=&itemOrderAD=&resultview=long&recnum=&marcposition=&text0=&index0=&ccltext=%5B774%5D+B498635&resultsize=1 Fellner, Ferdinand: Projekt für das Volks-Theater in Pest : Project-Skizze / [Ferdinand Fellner], 1872, Wien : Erläuterung, 18 t. + 1 füz. (11 folió, 44x63,5) Eredeti iratok és tervrajzok. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest képarchívum]</ref>
 
Elhelyezkedése szempontjából fontos csomópontban, az akkoriban kiépülni kezdő „budapesti Ring”, azaz a [[Nagykörút]] központi kereszteződésében, a Kerepesi út ([[Rákóczi út]]) és a Sertéskereskedő (Népszínház) utca találkozásánál. A fő homlokzat a városközpontra (a Duna felé) nézett, az épület hátulja az akkor kialakított [[József körút]]ra. A [[neoreneszánsz]] stílusú, építésekor a legmodernebbek közé számító színház patkó alakú nézőterén három emeleten helyezkedtek el az ülő- és állóhelyek, helyiségeit 392 gázláng és 140 szintén „lángzós” csillár világította meg.