„VIII. Gergely pápa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AkelaBot (vitalap | szerkesztései)
a sablon
link
31. sor:
Az új pápa azonnal felvette a kapcsolatot [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] udvarával, és méltányosabb tárgyalások fejében elérte, hogy a császár visszahívja gyermekét és seregét Itáliából. Gergely igyekezett megoldást találni a közelgő tárgyalásokra, de egy váratlan esemény végül megmutatta számára, hogy mit kell tennie. A [[Közel-Kelet]]ről érkező hírnökök rossz hírekkel szálltak partra Itáliában. [[július 4.|Július 4-én]] [[Szaladin egyiptomi szultán|Szaladdin szultán]] vezetésével elesett [[Hattíni csata|Hattín]], [[Palesztina]] kulcsa. Nem sokkal később, [[október 3.|október 3-án]] pedig [[Jeruzsálem]] is az [[iszlám]] hódítók kezére került. A pápa körlevélben értesítette a keresztény uralkodókat a történtekről. Az események egy emberként rázták meg a keresztény Európát.
 
Gergely a levélben felhívta az uralkodókat egy [[harmadik keresztes háborúhadjárat]] indítására. Emellett a pápa kiadta ''Audita tremendi'' bulláját, amelyben [[keresztes háborúk|keresztes háborúra]] hívta fel Európa minden lovagját. A harmadik keresztes hadjárat indulásához Gergely kibékítette a két ellenséges kikötővárost, [[Pisa (település)|Pisát]] és [[Genova|Genovát]], majd Pisában elérte a keresztes hadak és hadi anyagok szállításának kedvezményét.
 
A hadjáratot azonban már nem élhette meg, ugyanis Pisában váratlanul meghalt [[december 17.|december 17-én]].