„Heinzelmann Emma” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 78.92.180.202 (vita) szerkesztését (oldid: 23289913) nincs forrás rá
Címke: Visszavonás
20. sor:
 
==Életútja==
Kezdetben kosztümtervezőnek készült. [[1950]]-ben végzett ruhatervező szakon a Török Pál utcai Kisképzőben, mely 1946–1950 kötött Szépmíves Lyceum néven működött. Mestere Farkas György keramikus, festő- és szobrászművész volt. A nagy múltú, híres intézmény [[2016]]-tól Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium. Saját maga így nyilatkozott: „Főiskolára{{idézet|Főiskolára többszöri nekifutásra sem vettek fel. [[1955]]-től dolgozom mint – már – grafikus, illetve gyermekkönyv-illusztrátor. Úgy egyébként kis gyermekkorom óta – csak rajzolok, akkor magamnak, most nem mindig. – Amit [[Somogyi József (szobrász)|Somogyi József]] mondott nekem – hogy »egy képzőművész igazán csak úgy 40 év körül (főleg, után) érik azzá« – addigra mélységek is bejöhettek ahhoz, hogy mélyebb legyen az is, amit csinálok."}} Az alkalmazott grafikának szinte valamennyi területét kipróbálta. Készített plakátokat, emléklapokat, tervezett lemezborítót, levelezőlapot, reklámgrafikát, diafilmet, animációs- és rajzfilmeket. Rajzai megjelentek többek között a [[Dörmögő Dömötör (folyóirat)|Dörmögő Dömötör]] és a [[Kisdobos]] c. gyermeklapokban is. Könyvillusztrációin gyermekek egész nemzedéke nőtt fel, [[Wilhelm Hauff]] vagy [[Hans Christian Andersen]] meséit olvasva. Mesekönyveit, rajzait határainkon túl is ismerik. Közel 80 mesekönyvet illusztrált.
 
Egyéni grafikáiban sokszor [[groteszk]], fanyar elemek érvényesülnek, figurái játékosan ironikusak. Stílusán belül változatos előadásmód jellemzi: sokféle módon készülnek rajzai ceruzarajztól az akvarellen át [[kollázs]]technikáig, a dekoratív folthatástól a csipkeszerű vonalrajzig. Nem idegen tőle egyfajta szecessziós hatás, de mindig egyéni. Sohasem volt szépelgő, de az évek múltával színvilága megváltozott, ezzel is igazolva Somogyi József korábban idézett sorait, amit a képzőművészekről gondolt. Számos egyéni kiállítása volt, csoportosan több mint 10 évig a [[Papp-Gábor-csoport]] tagjaként a Dorottya utcában láthatták alkotásait.
 
[[2009]]-ben a Holnap Könyvkiadó gondozásában megjelent Székely András művészettörténész könyve ''Heinzelmann Emma: rajzba álmodott mesék'' címmel.