„Isaac Newton” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Newton és az okkultizmus: kék |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés |
||
113. sor:
Mivel nevelőanyja megrögzött [[Puritanizmus|puritán]] gondolkodású volt, Newton igen gyakran forgatta a Bibliát, mely gyakorlat élete végéig kísérte. Hittel vallotta, hogy a világot az Atyaisten úgy alkotta, hogy elegendő nyomot hagyjon a végső összefüggések kifürkészéséhez és az ő mibenlétének megfejtéséhez. Ezzel a gondolattal élte le életét, és ugyanolyan mélységgel és ugyanolyan hosszan foglalkozott a [[Biblia]] és a [[vallás]] tanulmányozásával, mint a tudományos igazságok megfejtésével. Sokat foglalkozott a ''Jelenések könyvé''vel, és sajátos számításai alapján [[2060]]-ra jövendölte meg a világvégét. Egész életében meggyőződése volt, hogy vallási tárgyú iratai maradandóbbak lesznek, mint bármi más, amit alkotott.
Newton, aki nem volt híján az intellektuális képességeknek, 1720-ban mégis áldozata lett a csordaszellemnek. Ebben az évben következett be a világtörténelem egyik legnagyobb részvény-buborékja. Ekkor indult szárnyalásnak az angol uralkodó különleges monopoljogait élvező Déltengeri Hajózási Társaság részvényárfolyama. Az év áprilisában Newton még nagyon olcsón vette a részvényeket, majd júliusában hatalmas nyereséggel el is adta őket. Ám a részvények árfolyama tovább emelkedett, ezért augusztusban ismét a részvényekbe fektette a vagyonát, hogy 1720 szeptemberében egy fillér nélkül merengjen a buborékok furcsa természetéről: „Ki tudom számítani az égitestek mozgását, de kiszámíthatatlan az emberi őrület.”<ref>[[Király Júlia]] (A tornádó oldalszele. Park Könyvkiadó,Budapest 2019 246.oldal {{ISBN|978-963-355-517-0}}</ref>
== Newton és az okkultizmus ==
| |||