„Kontyvirágfélék” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
| wikicommonscat = Araceae
}}
A '''kontyvirágfélék''' ''(Araceae)'' a [[hídőrvirágúak]] ''(Alismatales)'' egyik családja. Régebbi rendszerekben a [[torzsavirágzatúak]] ''(Spadiciflorae)'' közé helyezték őket, a [[pálmafélék|pálmák]] és a [[villáspálmafélék]] mellé (virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal – [[Konvergens evolúció|konvergencia]]). A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport. Közös [[morfológia (biológia)|morfológiai]] sajátosságaikat itt röviden összegezzük.lélélélé
 
 
* Erőteljes [[gyöktörzs]] (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
 
* Nagy részük [[tőlevélrózsa|tőlevélrózsás]] növény, de ismeretesek [[cserje]], sőt [[fa (botanika)|fa]] alakúak is.
 
* Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket ''(trachea)''.
 
* A levelek a [[kétszikűek]]ére ''(Magnoliopsida)'' emlékeztető hálózatos erezetűek, mely az életkörülmény miatt alakult ki, és [[konvergens evolúció|konvergens]] a kétszikűek levélerezetével.
 
* Általában az egyszerű torzsvirágzatot buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben egy rovarcsapda is: a [[rovarok]] csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a [[megporzás]]t elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
 
* A növény [[hajtás]]ában mindenütt rafidkristály ''(kalcium-oxalát)'' található a [[sejt]]ekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
[[Konvergens evolúció|konvergencia]]). A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport. Közös [[morfológia (biológia)|morfológiai]] sajátosságaikat itt röviden összegezzük.
 
* Erőteljes [[gyöktörzs]] (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
* Nagy részük [[tőlevélrózsa|tőlevélrózsás]] növény, de ismeretesek [[cserje]] , sőt [[fa (botanika)|fa]] alakúak is.
* Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveketfacsövevagoeket ''(trachea)''. .
* A levelek a [[kétszikűek]]ére ''(Magnoliopsida)'' emlékeztető hálózatos erezetűek, mely az életkörülmény miatt alakult ki, és [[konvergens evolúció|konvergens]] a kétszikűek levélerezetével.
* Általában az egyszerű torzsvirágzatot buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben egy rovarcsapda is: a [[rovarok]] csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a [[megporzás]]t elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
* A növény [[hajtás]]ában mindenütt rafidkristály ''(kalcium-oxalát)'' található a [[sejt]]ekben , mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.
 
A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 [[faj]]t foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak. Hazánkban él a [[foltos kontyvirág]] ''(Arum maculatum),'' mely a [[dunántúl]]i üde [[erdő]]kben gyakorinak mondható és a [[keleti kontyvirág]] ''(Ar''
Névtelen felhasználó