„Iván Szracimir bolgár cár” változatai közötti eltérés

a
Csázma → Csázma (település), ld.:WP:BÜ
a (szakaszcím módosítása a WP:FELÉP szerint (WP:BÜ) AWB)
a (Csázma → Csázma (település), ld.:WP:BÜ)
 
 
== Élete ==
[[Iván Sándor bolgár cár|Iván Sándor]] [[Bulgária uralkodóinak listája|bolgár cárnak]] és [[Baszarab Teodóra bolgár cárné|Baszarab Teodóra]] havasalföldi úrnőnek, [[I. Basarab havasalföldi fejedelem|I. Baszarab János]] [[Havasalföldi fejedelmek listája|havasalföldi vajda]] lányának a fia. Már felnőtt volt, mikor apja eltaszította anyját, és [[1347]]/[[1348|48]]-ban feleségül vett egy kikeresztelkedett [[Zsidók|zsidó nőt]], aki a Teodóra nevet vette fel, és újabb gyermekeket szült a cárnak. Az idős cár még életében, [[1352]]/[[1353|53]]-ban felosztotta országát a fiai között. Iván Szracimirnak Vidint jelölte ki. [[Vidini Királyság|Vidin]] új cárja ekkor feleségül vette elsőfokú unokatestvérét, a Baszarab-dinasztiából származó havasalföldi úrnőt, [[Baszarab Anna bolgár cárné|Annát]], aki anyja fivérének, [[Miklós Sándor havasalföldi fejedelem|Miklós Sándor]] [[Havasalföldi fejedelmek listája|havasalföldi vajdának]] volt a lánya. A házasságkötés [[1352]] és [[1355]]/[[1356|56]] között jött létre. Iván Szracimir a legkisebb fiú volt apja első házasságából, de két bátyja halála után ő lett az elsőszülött fiú [[1354]]/[[1355|55]]-ben. Idősebb bátyja, Mihály Aszen ([[1321]]/[[1323|23]]–[[1354]]/[[1355|55]]) az [[Oszmán Birodalom|oszmánok]] elleni harcban esett el. [[1365]] tavaszán [[I. Lajos magyar király]] hadjáratot vezetett Iván Szracimir ellen, elfoglalta a székhelyét, Vidint, melyet ''Bodonyi Bánság'' néven a magyar koronához csatolt, felvette a bolgár király címet, és Iván Szracimirt és családját túszként birodalmába küldte. A [[horvátország]]i Gumnik várába, a [[Csázma (település)|Csázma]] melletti [[Bosiljevo Čazmansko|Bosiljevo]] környékére száműzte a bolgár cárt, ahol uralkodói rangjához méltó ellátásban részesült. Nagy Lajos egyik [[1369]]. [[augusztus 29.|augusztus 29]]-én kelt leveléből derül fény arra, hogy a bolgár uralkodónak ekkoriban két lánya volt, akik közül csak az egyik ismert név szerint, és e levélben [[Sisman Dorottya bosnyák királyné|Dorottyának]] nevezik.<ref>„»... quod duas filias suas idem imperator...«”,...és ugyanez a cár a két lányát... (latin), lásd Bozsilov (1985: 206).</ref> Ugyanekkor [[1369]]-ben I. Lajos hűségeskü ellenében hűbérként visszaadta Iván Szracimirnak a [[Vidini Királyság]]ot, lányait azonban a magyar királyi udvarban [[Piast Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]] anyakirályné felügyelete alá helyezte, majd pedig Dorottya bolgár hercegnőt [[1374]]/[[1376|76]] körül összeházasította második feleségének, [[Kotromanić Erzsébet magyar királyné|Kotromanić Erzsébetnek]] az unokatestvérével, [[I. Tvrtko bosnyák király|Tvrtko]] [[Bosznia uralkodóinak listája|bosnyák bánnal]], aki [[1377]]-től felvette a ''Bosznia királya'' címet. Annak ellenére, hogy lánya bosnyák királyné lett, vejével többször is harcba keveredett.
 
Iván Szracimir az [[1389]]-es [[Rigómezei csata (1389)|rigómezei csata]] után behódolt az [[Oszmán Birodalom]]nak. [[1396]]-ban azonban örömmel fogadta [[Zsigmond magyar király]] keresztes hadjáratát, és várait megnyitotta Zsigmond és a nyugati keresztes hadak előtt. [[1396]]. [[szeptember 28.|szeptember 28]]-án a vesztes [[nikápolyi csata]] után oszmán fogságba került. Halálának pontos időpontja nem ismert. Címeit fia, Konstantin örökölte, aki már apja életében is megkapta az ''ifjabb cár'' címet.<ref>L. Wertner (1891) és Bozsilov (1985).</ref>
312 440

szerkesztés