„Kalinyingrád” változatai közötti eltérés

A [[Német Lovagrend]] által 1255-ben egy ''Twangste'' elnevezésű [[Poroszok|porosz]] település helyén Königsberg néven alapított egykori német város a [[A Német Lovagrend állama|lovagrendi állam]], majd a [[Porosz Hercegség]] fővárosaként, később a [[Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája|porosz királyok]] koronázóvárosaként, a [[Porosz Királyság]] fővárosának [[Berlin|Berlinbe]] való 1701-es áthelyezése után pedig [[Kelet-Poroszország]] tartományi székhelyeként szolgált. Königsberg a [[Német Császárság]] 1871-ben történt alapításától 1945-ig a legkeletebbre fekvő német nagyvárosnak számított, amely a Kelet-Poroszországot a Németország többi részétől területileg elválasztó 1920-as [[Versailles-i békeszerződés]] utan is meg tudta tartani az országon belüli fontos kulturális, gazdasági és közlekedési szerepét. A [[Második világháború]] alatti szövetséges légitamadások és az 1945-ös königsbergi csata során szinte teljesen elpusztított, majd a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] álltaláltal elfoglalt várost a [[Potsdami konferencia]] értelmében Kelet-Poroszország északi felével együtt a [[Szovjetunió]] 1945-ben annektálta. Az [[Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság|Oroszországi SZSZSZK]] egy kerületének székhelyeként a város 1946-ban az ugyanabban az évben elhunyt [[Mihail Ivanovics Kalinyin]] [[Szovjetunió|szovjet]] politikus után lett átnevezve. A háborút a város romjai közt túlélő német lakosság teljes egészét 1947-ben [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] parancsára erőszakkal elűzték, helyükbe a Szovjetunió más terüleitéről főleg oroszajkú lakosokat telepítettek be. A szovjet vezetés igyekezett a város német múltjára utaló minden emléket elpusztítani, melyekben a porosz militarizmus gyökerét vélte látni. A szovjet Haditengerészet egyetlen melegtengeri kikötőjekének otthont adó Kalinyingrád az azt körülölelő körzettel együtt a Szovjetunió felbomlásáig katonailag zárt övezet volt. A [[A Szovjetunió felbomlása|Szovjetunió felbomlása]], majd az önállóvá vált Litvánia az [[Európai Unió]]hoz való, 2005-ös csatlakozása óta a Kalinyingrádi terület Oroszország kizárólagosan az [[Európai Unió|EU]] által határolt [[Enklávé és exklávé|exklávéja]], amely az anyaországból közvetlenül csak tengeri és légi úton közelíthető meg.

Az 1544-ben alapított Albertina Egyetemnek (''Albertus-Universität zu Königsberg'') is otthont adó egykori [[Hanza-szövetség|Hanzaváros]] kiemelkedő jelentősséggel bírt a német kultúra és történelem számára. A városban élt és alkotott többek között [[Immanuel Kant]], [[E. T. A. Hoffmann]], [[Hannah Arendt]], [[Käthe Kollwitz]] és [[Simon Dach]]. A 13. és 20. század között többségileg németajkú város ugyanakkor fontos hatással volt a litván és lengyel kultúráliskulturális fejlődésre is: 1547-ben Königsbergben jelent meg az első litván nyelven nyomtatott könyv, valamint 1551-ben az Új Testamentum első lengyel nyelvű fordítása is.

A mai Kalinyingrád az [[Orosz Haditengerészet]] [[Balti Flotta|balti-tengeri flottájának]] bázisaként, valamint jelentős gazdasági és kultúráliskulturális központként stratégiai szerepet tölt be Oroszország számára. 1996 óta a teljes Kalinyingrádi terület ''Jantar'' (oroszul ''Янтарь'', jelentése ''borostyán'') néven egyike Oroszország 18 különleges gazdasági övezetének<ref>{{Cite web |title=GRIN - Die Kaliningrader Sonderwirtschaftszonen der letzten 15 Jahre im Vergleich |url=https://www.grin.com/document/67683 |work=www.grin.com |accessdate=2020-11-24 |language=de}}</ref>. A város az elmúlt két évtizedben oroszországi belső migráció 6 legvonzóbb nagyvárosainaknagyvárosának egyikévé nőtte ki magát<ref>{{Cite web |title=Калининград включили в список крупнейших центров миграционного притяжения |url=https://klops.ru/news/obschestvo/92516-kaliningrad-vklyuchili-v-spisok-krupneyshih-tsentrov-migratsionnogo-prityazheniya |work=klops.ru |accessdate=2020-11-24 |language=ru-RU}}</ref>. A dinamikusan növekedő, mára már 800 ezres lakosságú kanlinyingrádi agglomeráció központja [[2018-as labdarúgó-világbajnokság|2018-ban az Oroszország által rendezett FIFA labdarúgó-világbajnokság]] egyik helyszínéül is szolgált.

A város meghatározó eleme a Prégel folyó, melynek két ága, az északi '''''Új Prégel''''' (oroszul ''Новая Преголя – Novaja Pregolja'', németül ''Neuer Pregel'' vagy ''samländischer Pregel'') és a déli '''''Öreg Prégel''''' (oroszul ''Старая Преголя – Sztaraja Pregolja'', németül ''Alter Pregel'' vagy ''natangischer Pregel''), melyek a ''Kneiphof/Kant sziget'' után egyesülnek egy ággá és érik el Kaninyingrád után a Visztula -lagúnát. A Második világháború előtt az Öreg Prégel utolsó, a ''Kneiphof'' nyugati felét határoló rövid szakaszát ''Hundegatt'' [<nowiki/>[[:de:Hundegatt|de]]] néven ismerték.

A városképet szintén nagyban meghatározza a két nagyméretű, még a Német LovagrendiLovagrend időkbőlidejéből származó mesterséges (egykori halas-) tó, a belvárosig benyúló '''''Alsó-tó''''' (egykori ''Kastély-tó,'' németül ''Schloßteich'' [<nowiki/>[[:de:Königsberger Schlossteich|de]]]'','' oroszul ''Нижний пруд'' – ''Nyizsnij prud'' vagy ''Замковый пруд'' – ''Zamkovij prud'') és az északi külvárosok képét meghatározó '''''Felső-tó''''' (németül ''Oberteich,'' oroszul ''Ве́рхний пруд – Vérhnij prud''). A Felső-tó az Alsó-tóba, onnan a kanalizált ''Katzbach'' patakon át a Prégelbe ömlik. A két tó, különösképpen a központibb fekvésű Alsó-tó fontos szerepet töltött be különösen a Második világháború előtti idők társadalmi életében. Az akkori ''Schloßteich'' partjait előkelő promenádok, sörteraszok, kávézók és nagy füvesített rétek szegélyezték, számos egyetemi diákszervezet (lásd: ''a Königsbergi Egyetem diákszervezeteinek listáját'' [<nowiki/>[[:de:Liste der Studentenverbindungen in Königsberg (Preußen)|de]]]) és evezőklub rendelkezett itt klubházakkal. A háborúban a tópart majdnem minden épülete megsemmisült, a társadalmi és sportélet nem éledt újjá. Mindkét tó ma erősen szennyezett.

|'''''KunnegsgarbsKunnegsbargs'''''