„Friedrich Engels” változatai közötti eltérés

Bár korábban elzárkóztak az Igazak Szövetségébe való belépéstől, azonban ez az ajánlat már túl ígéretesnek tűnt, hogy nemet mondjanak rá. Marx 1847. január 23-án belépett a szövetségbe, s Engelssel együtt hozzálátott annak teljes átformálásához.{{refhely|Kliem 1978|163–164. old.}} A szervezet 1847. június 2-tól 7-ig tartotta első konkresszusát Londonban, melyen Engels párizsi, Wilhelm Wolff pedig brüsszeli küldöttként vett részt, míg Marx anyagi okok miatt távol maradt a történelmi eseményről. Ezen határozatot fogadtak el a szövetség átszervezéséről, melynek új neve Kommunisták Szövetsége lett, a ''„Minden ember testvér”'' kispolgári jelmondatát a ''„Világ proletárjai, egyesüljetek!”'' internacionalista jelmondatra cserélték.{{refhely|Ojzerman 1978|479. old.|Kliem 1978|164. old.|Wheen 2004|100. old.}} Új, ideiglenes szervezeti szabályzatot fogadtak el, mely még csupán elég homályosan határozta meg a szövetség célját: ''„A Szövetség célja az emberek felszabadítása a vagyonközösség elméletének elterjesztése és minél hamarabbi gyakorlati bevezetése révén.”''{{refhely|MEM 42|337. old. A Kommunisták Szövetségének szervezeti szabályzata}}
 
A kongresszus a Szövetség programjának, az ún. „kommunista hitvallásnak” a kérdését rendkívül óvatosan kezelte, ezért a második kongresszusig csupán vitára bocsátotta a helyi csoportok részére Engels egy vázlatos, kérdés–felelet formájú tervezetét.{{refhely|MEM 42|348. old. Körlevél a Kommunisták Szövetsége Londonban 1847 június 2-a és 9-e között megtartott első kongresszusáról}}{{refhely|MEM 42|296–301. old. Friedrich Engels: A kommunista hitvallás tervezete}} Ezt Engels október végén és novemberben újraírta ''„A kommunizmus alapelvei”''{{refhely|MEM 4|348–363. old. Friedrich Engels: A kommunizmus alapelvei}} címmel, de még az átírt szöveg is csak ideiglenes, munkaanyag funkciót töltött be egy végleges változat elkészültéig. A Kommunisták Szövetségének brüsszeli csoportja augusztus 5-én alakult meg, s elnökének Marxot választotta. A csoport aktív szerepet töltött be a brüsszeli Német Munkásegyletben – ahol Marx a később nyomtatásban is megjelent ''Bérmunka és tőke'' című előadássorozatát tartotta – és a nemzetközi összetételű Demokrata Társaságban, amiben Marx alelnöki szerepet is vállalt.{{refhely|Kliem 1978|165–166. old.}} 1847. július végén Engels Brüsszelbe utazott barátjához, s október közepéig nyúló ott tartózkodása alatt fáradhatatlan szervezőtevékenységet fejtett ki a Német Munkásegyletben és a Demokrata Társaság megalapításában. 1847 szeptember második felétől valójában Engels vezette a Kommunisták szövetsége brüsszeli csoportját is, mivel Marx családi okokból Hollandiába utazott a rokonaihoz.{{refhely|Iljicsov 1974|102–104. old.}}
 
A Szövetség második kongresszusa november 30-tól december 8-ig ülésezett Londonban, melyen már Engels és Wolff mellett Marx is részt vett. Ezen megvitatták és elfogadták a végleges szervezeti szabályzatot, amely a módosítások által immár teljesen magáévá tette Marx és Engels nézeteit, s konkrétan meghatározta a szervezet célját: ''„A Szövetség célja a burzsoázia megdöntése, a proletariátus uralma, a régi, osztályellentéteken alapuló polgári társadalom megszüntetése és egy új, osztályok nélküli és magántulajdon nélküli társadalom megalapítása.”''{{refhely|MEM 4|527. old. A Kommunisták Szövetségének szervezeti szabályzata}} A kongresszus megbízta Marxot és Engelst a szövetség programadó dokumentumának kiáltvány formában történő megírásával, amely ''A Kommunista Párt kiáltványa'' címmel született meg.{{refhely|Kliem 1978|164. old.}}{{refhely|Carver 1990|188–190. old.}}
 
====''A Kommunista Párt kiáltványa''====