„Szilisztra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
|||
37. sor:
Eredetileg [[trákok|trák]] település volt, majd [[106]]-ban rómaiak alapították ''Durustorum'' kolóniát. A 7. században bolgárok foglalják el, ekkor ''Drásztár'' a neve. Az [[Első dunai bolgár birodalom|első bolgár birodalom]] alapítója, [[Aszparuh bolgár kán|Aszparuh kán]], 30 éven át itt lakozott és megerősítette a várat. A 9. században [[Omurtag bolgár kán|Omurtag kán]] palotát építtetett, amely a bolgár cárok dunai rezidenciája lett. A palotát 3,5–4 méteres vastagságú fal vette körül, így amikor 896-ban a honfoglaló magyarok megtámadták, [[I. Simeon bolgár cár|Simeon cár]] visszaverte őket. Amikor a bolgárok kereszténnyé lettek, itt volt az egyik első püspöki székhely. A város katonai jelentősége a török hódoltság alatt is megmaradt, és itt volt a teljes Dobrudzsát és Kelet-Bulgáriát magában foglaló [[vilajet]] központja. A szilisztrai hajóépítők a többi dunai város számára is dolgoztak.
1828. július 21-étől november 10-éig és 1829. május 17-étől június 29-éig az oroszok ostromolták; június 29-én Afanaszij Kraszovszkij tábornok megadásra bírta, utána hét évig orosz kézen volt. Miután Törökország megfizette az oroszoknak a kirótt hadisarcot, 1841-ben visszakapták Szilisztrát. Az újabb török uralom alatt épült az Abdul Medzsid-erőd. A [[krími háború]]ban az oroszok 1854 májusában újra megostromolták, de egy hónap után sikertelenül elvonultak. 1878-ban Bulgária része lett, majd az [[első
== Nevezetességei ==
64. sor:
[[Kategória:Szilisztra megye települései]]
[[Kategória:Duna
| |||