|
| különleges tulajdonság = [[elektromos vezető]], savaknak ellenáll
}}
bazmeg a fasztA '''grafit''' a [[terméselemek]] osztályába tartozó [[ásvány (anyag)|ásvány]], a [[szén]] hexagonális [[kristályrendszer]]ű [[allotrópia|allotrop]] módosulata. Fejlett lapokkal határolt, kristályos alakban ritka, többnyire pikkelyes-leveles vagy vaskos, szemcsés, néha földes halmazokban jelenik meg. Elnevezése a görög ''graphein'' 'írni' szóból származik.
== Keletkezése ==
* ''Metamorf eredet'' – metamorfizált kőzetekben szerves eredetű grafit képződik kőszenes üledékekből, nyomás és hőmérséklet együttes hatására, de kontakt metamorf hatásra is keletkezik.
* ''Magmás keletkezés'' – gránitpamint hidrotermális képződése is ismert.
* ''Meteoritásvány'' – főként vas-, de egyes szilikátmeteoritokban is megtalálható kisebb-nagyobb gumókban.
== Előfordulása, termelése ==
A grafit fontosabb előfordulásai:
* Déli-Kárpátok
* Anglia (Borrowdale - Cumbria)
* Finnország (Pargas)
* Olaszország (Vezúv)
* Ausztria (Alpok)
* Srí Lanka (Galle)
* Korea
* USA (Ticonderoga, Bear Mountain, Ogdensburg)<ref>[http://asvanytan.nyf.hu/book/export/html/181 Grafit]</ref>
Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata adatai alapján 2016-ban a világ természetes grafit termelése 1 200 000 tonna volt.
{| class="wikitable"
|-
! Ország !! Grafit export (ezer t)
|-
| Kína || 780
|-
| India || 170
|-
| Brazília || 80
|-
| Törökország || 32
|-
| Koreai NDK || 30
|}
Jelentős szintetikus grafit előállító az Egyesült államok.
További jelentős termelők:
* Oroszország
* Németország
== Szerkezete, megjelenése ==
Szerkezete jellegzetes rétegrács. A hexagonális hálózatú rétegekben az atomok távolsága (1,42 [[Ångström|Å]]) kisebb, mint a [[gyémánt]]rácsban (1,542 Å), míg két szomszédos réteg 3,35 Ǻ távolságra van egymástól. A rétegsíkokat gyenge [[van der Waals-erők]] tartják össze. A grafitban egy szénatom három másik szénatommal kapcsolódik egyszeres (σ) kovalens kötéssel. A szénatomok negyedik vegyértékelektronja nem vesz részt kémiai kötések kialakításában. Ezek az elektronok delokalizáltak. Ennek köszönhető az, hogy a grafit jól vezeti az elektromos áramot, és az is, hogy a grafit fekete színű.
== Előállítása ==
Az ipari grafitgyártás folyamatát 1896-ban szabadalmaztatta az amerikai [[Edward Goodrich Acheson]] ([[Acheson-eljárás]]).
[[Koksz]] és [[agyag]] keverékét hevítve a reakció során [[szilícium-karbid]] keletkezik, ami 4150°C-on szilícium-vesztéssel grafitot hagy hátra.<ref>[http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Grafit.htm Grafit]</ref>
== Felhasználása ==
Írószerek, festék- és kenőanyagok, olvasztótégelyek, elektródák, atomerőműben moderátorként (pl. RBMK-1000 tipusú reaktorokban).
==Galéria==
<gallery>
Kép:Graphit gitter.png|Grafitrács
Kép:MSRE Core.JPG|Atomreaktor grafitmagja
Kép:0.5mm Pacer.jpg|0,5 mm-es grafithegy
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Források ==
* {{Cite web|url=http://asvanytan.nyf.hu/book/export/html/190|title=Ásványok rendszerezése|accessdate=2018-08-01}}
* {{Cite web|url=http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Grafit.htm|title=Grafit|accessdate=2018-08-01}}
{{Commonskat|Graphite}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|kémia}}
| 