„I. Péter szerb király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
49. sor:
[[I. Sándor szerb fejedelem|I. (Karađorđević) Sándor]] [[Szerbia uralkodóinak listája|szerb fejedelem]] és [[Nenadović Perszida szerb fejedelemné|Persida Nenadović]] ötödik gyermekeként és harmadszülött fiaként született [[1844]]. [[június 29.|június 29]]-én [[Belgrád]]ban. [[1847]]-ben a kiskorú bátyjának a halála után lett apja örököse, aki viszont [[1859]]-ben lemondott a trónról, így az Obrenovićok kerültek újra hatalomra, apja a családjával száműzetésbe ment.
[[1883]]. [[augusztus 1.|augusztus 1]]-jén dinasztikus házasságot kötött, és feleségül vette [[Petrović-Njegoš Zorka montenegrói hercegnő|Petrović-Njegoš Zorka]] ([[1864]]–[[1890]]) montenegrói hercegnőt, [[I. Miklós montenegrói király|I. Miklós]] [[Montenegró uralkodóinak listája|montenegrói herceg]], későbbi király legidősebb lányát
Zorka [[1890]]-ben hazájában, [[Cetinje|Cetinjében]] hunyt el. A hivatalos szerb történetírás szerint ötödik gyermekének a szülésébe halt bele a megszületett kisfiával együtt, ugyanakkor legidősebb fia, Karađorđević György herceg, aki akkoriban hároméves volt később úgy emlékezett, hogy édesanyja terhesen leesett a lépcsőn. Létezik Zorka haláláról egy harmadik verzió is. A [[montenegróiak|montenegróiak]] szerint Péter egyik szokásos dühkitörése miatt a szerencsétlen asszony állapotosan lezuhant a lépcsőn, azaz Péter annyira megrúgta, hogy Zorka belehalt a korai szülésbe.<ref>Lásd Hatalmas szobrot kap Szabadkán a Délvidéket elfoglaló „balkáni mészáros“ (2020).</ref>
Péter több házasságot nem kötött.
Későbbi utóda, [[I. Sándor jugoszláv király|Sándor]] herceg ugyszintén [[Montenegró]] fővárosában, [[Cetinje|Cetinjében]] látta meg a napvilágot.
[[Fájl:Peter I Karadjordjevic of Serbia.jpg|thumb|left|250px|I. Péter szerb király 1910 körül]][[Fájl:King_Peter_I_after_coronation,_21_September_1904.jpg|thumb|left|250px|I. Péter a koronával a fején [[Belgrád]]ban a Mihály fejedelem utcáján [[1904]]-ben]]
[[1903]]. [[június 11.|június 11]]-én meggyilkolták a gyermektelen [[I. Sándor szerb király|I. (Obrenović) Sándor]] [[Szerbia uralkodóinak listája|szerb királyt]] a feleségével, [[Lunjevica Draga szerb királyné|Draga]] királynéval együtt.
Egy francia újságíró, De Prévignaud cikkében vádat emelt Karađorđević Péter és Carikov belgrádi orosz követ ellen. Azt állította róluk, hogy előre tudtak a gyilkosságról, sőt, hogy ők szervezték azt. De Prévignaud cikkében elmondta, hogy az összeesküvés székhelye Genfben volt, a Rue Belletnek abban a házában, ahol Karađorđević Péter lakott. Ő adta ki a parancsot Živojin Balugdžić nevű titkára útján, hogy nem elűzni kell a királyt, hanem megölni.<ref>Lásd Hatalmas szobrot kap Szabadkán a Délvidéket elfoglaló „balkáni mészáros“ (2020).</ref>
[[1903]].[[június 15.|június 15]]-én a parlament Pétert választotta királlyá.
Visszaállította az [[1888]]. évi alkotmányt, amely helyreállította a parlament hatalmát. Külpolitikai orientációjában változás következett be és az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] helyett [[Orosz Birodalom|Oroszország]] felé közeledett.
59 ⟶ 67 sor:
Uralkodása alatt alakult meg a [[Balkán-szövetség]], amely a még [[Oszmán Birodalom]] fennhatósága alá tartozó országrészek felosztását tekintette céljának. Az [[1912]]–[[1913]]. évi [[Balkán-háború]]k idején szerezte meg Szerbia [[Koszovó]], [[Makedónia (régió)|Makedónia]] és [[Novi Pazar (Szerbia)|Novi Pazar]] egy részét.<ref>Lásd Bíró (2001).</ref>
Péter király a szerb hadsereg főparancsnokaként személyesen is részt vett a hadjáratban. Csapatai bestiális kegyetlenséggel, ezerszámra mészárolták le a békés, fegyvertelen [[albánok|albánokat]], időseket, gyermekeket, nőket; katolikus, pravoszláv és muszlim albánokat egyaránt.
Az egyik korabeli jelentés szerint [[Kumanovo|Kumanovo]] felé tartva Péter király menetelő szerb katonákkal futott össze, akik megkötözött albánokat vezettek. Péter megkérdezte katonáitól, hová vezetik őket, akik azt válaszolták neki, hogy kivégzésre. Péter erre azt mondta, hogy ne pazarolják a lőszert, hanem karóval verjék fejbe a foglyokat, a holttesteiket pedig a [[Vardar|Vardar]] folyóba dobják be.<ref>Lásd Hatalmas szobrot kap Szabadkán a Délvidéket elfoglaló „balkáni mészáros“ (2020).</ref>
Erősen befolyásolható személyiség volt, akit élete végéig rövid pórázon tartottak a királygyilkosok. Egészségi állapota folyamatosan romlott,<ref>[http://ujvilagszuletett2.elsovilaghaboru.com/eletrajz/i-p%C3%A9ter I. Péter]</ref> ezért
82 ⟶ 94 sor:
* [http://www.angelfire.com/realm/gotha/gotha/yugoslavia.html Paul Theroff: An Online Gotha/Yugoslavia/House of Karageorgevich] (Hozzáférés: 2014. december 28.)
*{{cite web |last=Marek |first=Miroslav |url=http://genealogy.euweb.cz/balkan/karageo.html|title= Genealogy Index, Karageorgevich family|publisher=[http://genealogy.euweb.cz Genealogy.EU]|accessdate=2014-12-28}}
*{{cite web |title=Hatalmas szobrot kap Szabadkán a Délvidéket elfoglaló „balkáni mészáros“ |url=http://https://delhir.info/2020/05/29/hatalmas-szobrot-kap-szabadkan-a-delvideket-elfoglalo-balkani-meszaros/|accessdate=2020-12-02}}
| |||