|
== Árkádia regionális egység ==
[[Fájl:Nomos Arkadias.png|bélyegkép|jobbra|Árkádia regionális egység Görögországon illetve a Peloponnészosz régión belül]]
[[Fájl:Arkadia idyll Peloponnese.jpg|bélyegkép|jobbra|Jellegzetes árkádiai táj]]
'''Árkádia<ref>Helyes átírása Arkadía lenne, de magyarul az Árkádia név honosodott meg, így szerepel [[Az átírási és átbetűzési szabályok ellenében hagyományosan rögzült szavak listája]] szócikkben.</ref> regionális egység''' ([[görög nyelv|görög]]: Αρκαδία, illetve Περιφερειακή ενότητα Αρκαδίας) [[Görögország]] egyik regionális egysége a [[Peloponnészosz]] félszigeten, [[Peloponnészosz (régió)|Peloponnészosz régió]]ban, amelyet a 2011-es közigazgatási reform során a korábbi Árkádia [[Görögország prefektúrái|prefektúrából]] hoztak létre.
Területe 4419 km², lakóinak száma {{szám|86685}} ([[2001]]), székhelye [[Trípoli (Görögország)|Trípoli]].
A mai Árkádia regionális egység illetve a korábbi prefektúra a tengerparti résztől, Künuriától (Észak és Dél-Künuria) eltekintve megközelítőleg ugyanaz a terület, mint ami az [[Árkádia|ókori Árkádia]] volt.
== Földrajza ==
Árkádia egy hegyvidéki regionális egység, a félsziget legnagyobb regionális egysége, amely a Peloponnészosz-félsziget területének mintegy 18%-án terül el. A 2011-es népszámlálás szerint körülbelül 86 000 lakosa van. Fővárosának, Trípolinak mintegy 30 000 fő a városban, és összesen mintegy 47 500 lakosa a közigazgatási szempontból hozzá tartozó lakossággal.
Árkádia részben termőföldekből, nagyobb részben viszont nem művelt füves, cserjés vidékből áll. Három hegyvonulata is van, nagyrészt erdőkkel borítva az 1000 méter feletti magasságban. Mainalo egy téli sípálya az északi középső részén található; Parnon a középső déli részen, valamint délnyugaton a Lükaion-hegy, amelyhez ókori történelemi és mitológiai események kötődnek.
Éghajlatára forró nyarak és enyhe telek a jellemzők keleten, délen és a központi terület azon részein, amelyek tengerszint feletti magassága nem haladja meg az 1000 métert. Az ősz és a tél többnyire esős, kivéve a nyugati és északi hegyekben, Mainalo-ban, valamint a [[Tajgetosz]] hegységben (északi része Árkádiába nyúlik), amelyek télen havasak.
== Földtana és hidrogeológiája ==
[[Fájl:Hotoussa-Polje Arkadia Peloponnes.jpg|bélyegkép|balra|Az árkádiai Vlaherna/Hotussza/Kandila zárt medence.]]
[[Fájl:Karst-lake Argon-Pedion Arcadia Peloponnese.jpg|bélyegkép|jobbra|Az Argon Pedion időleges tó 2019 márciusában.]]
Árkádia területe szinte teljes egészében hegyvidéki, és a Peloponészosz karbonát platformjának (meszes vagy [[Mészkő (kőzet)|mészkő]] lerakódások) része. Az egész félszigetet intenzív [[Tektonika (geológia)|tektonika]] ([[Törés (geológia)|törések]], vetődések? és regionális [[Metamorfózis (kőzettan)|metamorfizmus]]) alakította. A Trípoli régió környékén, Árkádia középső részén alakult ki a domborzat speciális formája, egy geológiailag lenyűgöző jelenség: számos síkság, hegységen belüli medence, sőt zárt medence létezik: a 30 km hosszú Trípoli-fennsík, az Argon Pedion, a Levidi medence, a Vlacherna Arcadia / Hotussza / Kandila medence.
A sajátos síkságok és a medencék intenzív karsztosodás eredménye: a víz a felszín alá szivárog ahelyett, hogy felszíni vízi utak vezetnék el és erodálnák a domborzatot. Ezeknél minden vízelvezetés [[Töbör|töbrökön]] (görögül: καταβόθρες) és földalatti vízi utakon, víznyelőkön, barlangokban történik. A medencékkel kapcsolatos további probléma, hogy amikor a téli esőzések hevesek, a csapadékvíz elárasztja talajt, vagy időszaki tavak keletkeznek még ma is, mivel a töbrökön keresztül történő vízelvezetés gyakran túl lassú. Emiatt a helyi gazdák nem tudják időben elkezdeni a tavaszi munkákat.
== Városai ==
Árkádia fontosabb városai Trípoli, Asztrosz, Vütina, Dimicana, Lagkadia, Tűrosz, Leonidio, Levidi, Megalopoli and Sztemnica.
== A prefektúra átalakítása ==
[[Fájl:2010 Dimi Arkadias numbered.svg|bélyegkép|jobbra|Árkádia önkormányzati egységei]]
[[Fájl:Megalopoli.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Megalopoli]]]]
[[Fájl:Leonidi from west 1993.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Leonidi]]]]
[[Fájl:Karytainaview.JPG|bélyegkép|jobbra|[[Karütaina]]]]
[[Fájl:Dimitsana village.JPG|bélyegkép|jobbra|[[Dimicana]]]]
[[Fájl:Orchomenos+karst-depression_Arcadia_Greece.jpg|bélyegkép|jobbra|Az ősi Orkhomenusz romjai egykori tavas karsztmedencéjével]]
A 2011-es Kallikratisz-féle önkormányzati reform keretében a korábbi Árkádia prefektúrából (görögül: Νομός Αρκαδίας azaz Nomosz Arkadíasz) hozták létre az Árkádia regionális egységet. A prefektúra területe megegyezett a jelenlegi regionális egységgel.
Korábban a prefektúrában négy tartomány volt:
* Gortünia tartomány (Dimicana)
* Künuria tartomány (Leonidio)
* Mantineia tartomány (Trípoli)
* Megalopoli tartomány (Megalopolisz)
Ezzel egy időben az önkormányzatokat is átszervezték az alábbi táblázat szerint:
{| class="wikitable"
|-
! Új önkormányzat !! Régi önkormányzat !! Székhely
|-
| rowspan=8|[[Gortünia]] (3)|| [[Dimicana]] || rowspan=8|Dimicana
|-
| [[Vütina]]
|-
| [[Iraia]]
|-
| [[Kleitor]]
|-
| [[Kontovazaina]]
|-
| [[Langadia (Árkádia)|Langadia]]
|-
| [[Trikolonoi]]
|-
| [[Tropaia]]
|-
| rowspan=3|[[Megalopoli]] (5) || [[Megalopoli]] || rowspan=3|Megalopoli
|-
| [[Gortünia]]
|-
| [[Falaiszia]]
|-
| [[Észak-Künuria]] (2) <br />(''Voreia Kynouria'')|| [[Észak-Künuria]] || Asztrosz
|-
| rowspan=3|[[Dél-Künuria]] (4) <br />(''Notia Kynouria'')|| [[Leonidio]] || rowspan=3|Leonidio
|-
| [[Koszmasz]]
|-
| [[Türosz (Árkádia)|Türosz]]
|-
| rowspan=8|[[Trípoli]] (1) || [[Trípoli (Görögország)|Trípoli]] || rowspan=8|[[Trípoli (Görögország)|Trípoli]]
|-
| [[Valteci]]
|-
| [[Korythio]]
|-
| [[Levidi]]
|-
| [[Mantineia]]
|-
| [[Szkiritida]]
|-
| [[Tegea]]
|-
| [[Falanthosz]]
|}
== Történelme ==
Az ókorban a mai Görögország területét, így a [[Peloponnészosz]] illetve Árkádia térségét is a [[pelaszgok]]nak nevezett népesség lakta.<ref>A nép neve körüli bizonytalanságokról: Sztrabón V. 2. 4. (244-245. o.).</ref> Erre emlékeztet mitikus első királyuk, Pelaszgosz király neve is. Ezt követően hellén törzsek közül elsőként az aiolok vándoroltak be, de a [[görög sötét kor]]ban (kb. i. e. 1200–i. e. 800) a Peloponnészosz középső, a hegyes-erdős része, a későbbi Árkádia népessége a dór és az északnyugati vándorlás során nagyjából érintetlen maradt. Eszerint Árkádia lakói is a pelaszgok leszármazottjának tekinthetők. Az árkádiai nyelvjárás közeli rokona a ciprusi volt.
Az i. e. VII. században sikeresen szált szembe [[Spárta]] fenyegetésével, és az árkádiaknak sikerült megőrizniük függetlenségüket. Arisztokratész nevű királyuk összejátszott a spártaiakkal. Ennek következménye néhány kisebb város Spártai fennhatóság alá kerülésén kívül a királyság bukása volt. A városok laza szövetségbe tömörültek, ennek ellenére közös pénzt használtak. Spárta veresége után Árkádia kinyilvánította függetlenségét. Újjáépítették Mantineiát, létrehozták az árkádiai szövetséget és megalapították Megalopolisz városát.
A többi görög mellett részt vettek a perzsa háborúkban, katonákat küldtek a [[Thermopülai csata (i. e. 480)|Thermopülai]] és a [[Plataiai csata|Plataiai csatába]]. A [[peloponnészoszi háború]] idején Árkádia szövetkezett Spártával és Korinthosszal. A következő években, Théba hegemóniájának időszakában a thébai [[Epameinóndasz]] [[sztratégosz|tábornok]] megerősítette az arkádiai szövetséget annak érdekében, hogy rivális hatalom legyen a szomszédos Spártával szemben. Ezután alapította Megalopoliszt, amely új fővárosa lett. A következő évszázadok során Árkádia meggyengült. Először a makedónok igázták le, később pedig az árkádiaiak csatlakoztak az Akháj szövetséghez.
Árkádia i. e. 146-ban került római uralom alá. A római korban a térség gazdasági és politikai jelentősége ugyan kicsi volt, azonban kulturálisan mégis jelentőségre tett szert azáltal, hogy Róma ősi, mitikus történelmét minél több szállal kívánta az antik görög világhoz, kultúrához kapcsolódni (árkádiai [[Evander]] és a római [[Pallantion]], [[Aineiasz]], ...).
A [[Nyugatrómai Birodalom]] összeomlása után Árkádia a [[Bizánci Birodalom]] része lett. A VIII. században szlávok, a XIV. században albánok és vándoroltak be.
A negyedik keresztes hadjárat után a terület az [[Akháj Fejedelemség]] részévé vált, de a [[Moreai Despotátus]]sal bizánc az 1260-as évektől fokozatosan visszaállította befolyását, s ez a folyamat 1320-ban fejeződött be.
[[Fájl:Panagiotis Kefalas by Hess.jpg|jobbra|bélyegkép|220px|Panagiotisz Kephalasz parancsnok sikeres ostrom után kitűzi a Maniot zászlót Trípoliban (Tripolica), Árkádia fővárosában]]
A régió 1460-tól 1821-ig a törökök kezébe került kivéve egy rövid velencei uralom időszakát 1687-tól 1715-ig. Árkádia a [[görög szabadságharc]] egyik központja volt, ahol a görögök győzelmes csatáikat vívtak többek között Trípoliban is. A győztes forradalmi háború után Árkádia az újonnan alakult görög állam része lett. Ezt követően Árkádiában gazdasági növekedés indult be és a kivándorlás is kicsi volt. A XX. században azonban Árkádia jelentős népességvesztést szenvedett el a - főként Amerikába irányuló - kivándorlás következtében. Számos Árkádiai település elveszítette lakóinak jelentős részét, és félő volt, hogy teljesen elnéptelenednek, szellemvárosokká válnak. Árkádia lakossága ma kisebb, mint Korinthiáé. A demográfusok arra számítottak, hogy népessége felére csökken 1951 és a 21. század eleje között. A lakosság száma a 2011-es népszámlálás adatai szerint 87000-re csökkent.
Megalopolit és környékét 1965-ben a Richter-skála szerinti 5,9-es földrengés rázta meg. Számos épület pusztult el, így rengeteg ember maradt fedél nélkül. Pár éven belül az épületeket földrengésbiztosra építették újjá. A földrengés nyomán fedeztek fel egy földalatti [[lignit]] lelőhelyet a területen. Hasznosítására 1967-ben kezdtek [[hőerőművet]] építeni Megalopoliban, amely 1970-ben kezdte meg működését. Ez az erőműtől délre elhelyezkedő bányászati terület a félsziget legnagyobb bányászati területe, amelyben a kitermelés a mai napig folyik.
2007. júliusában és augusztusában erdőtüzek pusztítottak Árkádiában, különösen a hegyekben.
Krisztosz Mergupisz 2008-ban nyilvánosságra hozott elmélete szerint [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] mumifikálódott maradványai (nem a tényleges sírja) valójában a görögországi Peloponnészoszon, Gortünia területén található. Erről az azóta is óta folyó kutatásról először a [[CNN International]] számolt be 2008 májusában.
== Nyelvek ==
Az ókorban az árkádiaiak nyelvjárásának közeli rokona a ciprusi volt.<ref>A világ nyelvei, 457. oldal.</ref> Egyes források szerint bár a mükénei egyik későbbi nyelvjárásnak sem volt alapja, ennek ellenére nagy mértékben hasonlított ehhez az un. arkado-ciprusi nyelvjáráshoz.
A középkori bevándorlás nyomán az albán és szláv népesség is megjelent a vidéken.
Az árkádiai nyelvjárástól eltérő az újabb időkben a prefektúrához csatolt vidékeken (Künuria) dór eredetű ''tsakon'' nyelvjárás<ref>A világ nyelvei, 464. oldal.</ref> főleg a két kikötővárosban, Leonidioban és Türoszban.
A mai újgörög köznyelv alapja a peloponészoszi nyelvjárás volt.<ref>Nem teljesen világos, hogy ez az árkádiai nyelvjárásra is vonatkozik-e. (A forrás nem fogalmaz egyértelműen).</ref>
== Gazdaság ==
Megalopolisz déli részén üzemel az említett hőerőmű, amely Görögország déli részének legnagyobb áramellátója a közelben létesített szénbányára alapozva.
A mezőgazdaságban a burgonyatermesztő gazdaságok folytatnak meghatározó mezőgazdasági termelést (elsősorban Árkádia középső és északkeleti részén), valamint vegyes gazdálkodás folyik olajfaligetekben és legelőkön a síkságokon, különösen a Megalopolis, valamint Trípoli és Levidi környékén.
== Közlekedés, szállítás ==
Görögország többi régióját Árkádiával az Athénból induló Moréasz autópálya (görög: Αυτοκινητόδρομος Μωρέας, angol: Moreas Motorway) (A7, E65) köti össze Korinthosszon keresztül Trípolival. Az autópálya tovább halad délnyugatra Megalopoli érintésével Kalamatáig.
Autóutak:
* 7-es számú görög nemzeti autóút
* 33-es számú görög nemzeti autóút, É
* 39-es számú görög Nemzeti autóút, Centrum, Dél
* 66-es számú görög Nemzeti autóút, É
* 74-es számú görög Nemzeti autóút, ÉNy, É
* 76-es számú görög Nemzeti autóút, Ny, DNy
Másodrendű utak:
* Leontari-Dürrahi út
* Asztrosz-Tűrosz-Leonidi-Monemvaszia út
* Karütaina-Dimicana út
* Megalopoli-Lükaio út
* Spárta-Leonidi út
* Trípoli-Dimicana út
* Trípoli-Asztrosz-Tűrosz-Leonidi út
* Trípoli-Nesztani út
* Trípoli-Vütina út
* Veligoszti-Vasztasz út
* Vurvura-Leonidi út
Árkádiának két alagútja van. Az Artemiszio alagút nyílt meg először, majd az alagút keleti Megalopoli; mindkettő a Messzenia és Athén közötti forgalmat szolgálja.
== Újságok ==
* [http://www.arcadiaportal.gr/ Árkádia Portál – árkádiai hírportál]
* [https://web.archive.org/web/20160123121830/http://tyrostsakonia.gr/ tyrostsakonia.gr]
* [http://www.leonidion.gr/ leonidion.gr]
== Televízió ==
* ART – Arkadiki Radiofonia Tileorasi
== Sportegyesületek ==
* Asteras Tripolis – Trípoli város [[labdarúgás|labdarúgó]] csapata.
* Arkadikos B.C. – Trípoli 1976-ban alapított [[kosárlabda]] csapata.<ref>http://www.arcadikosbc.gr/istoria</ref>
== Híres árkádiaiak ==
Mitológia:
* [[Arkasz]], Árkádia mítikus királya, amelyről a régió a nevét kapta.
* [[Atalanté]] mitikus árkádiai királylány.
* [[Callisto]], Lükaón lánya és Artemis istennő követője. Medvévé változtatták és lelőtték, végül a [[Nagy Medve csillagkép]] lett.
* [[Evander]], Hermész és Themisz, egy árkádiai nimfa fia. Ő volt Pallantium alapítója, az egyik olyan városé, amelyet később beolvasztottak az ókori [[Róma]] városába.
* [[Lükaón árkádiai király|Lükaón]] Árkádia egyik mitikus királya.
* [[Hermész]] a testedzés és ékesszólás istene, Továbbá a tolvajok, hírvivők és az utazók védelmezője.
* [[Pán]] a vadak, a pásztorok és a nyájak, a hegyvidéki vadak, a vadászat és rusztikus zene istene, a nimfák kísérője.
* [[Themisz]], egy árkádiai nimfa, Hermész szeretője, Evander anyja. A rómaiak Carmentának nevezték.
Híres ókori árkádiaiak:
* [[Philopoimén]] (i. e. 253–183), görög hadvezér és államférfi, [[akháj]] [[sztratégosz]], akit „az utolsó görög”-ként emlegettek.
* [[Polübiosz]] (kb. i. e. 200–118), görög történetíró [[Megalopolisz]]ból a [[Hellenisztikus civilizáció|hellenizmus korából]]
Ókori olimpiai bajnokok:
* Menaloszi Androszthenész, i. e. 420 és 416
* Menaloszi Euthümenész (birkózó), i. e. 400 és 392
A [[görög szabadságharc]] hősei:
* Theodorosz Kolokotronisz (1770–1843), [[tábornagy]] a görög szabadságharc (1821–1832) idején, aki Árkádiában ([[Liboviszi]]) nevelkedett és élt.
* Nikitasz Sztamatelopulosz („Nikitarasz o Turkofágosz” azaz „Nikitarasz a törökfaló”) (1784–1849), görög forradalmár, Theodorosz Kolokotronisz unokaöccse ([[Turkoleka]]).
* Dimitrisz Plaputasz (1786–1864), a görög szabadságharc tábornoka ([[Palumba]])
* Gennaios Kolokotronis (1803–1868), görög forradalmár, tábornok ([[vezérőrnagy]]) és görög [[miniszterelnök]] (1862 május – 1862 október), Theodorosz Kolokotronisz fia ([[Stemnica]])
* Kanellos Deligiannis (1780–1862), görög forradalmár vezető, politikus és a Görög Parlament elnöke (1844–1845) (Lagkadia)
Politikusok:
* Alexandrosz Papanasztasziu szociológus, (1876–1936), Görögország miniszterelnöke (1924 március - 1924 július és 1932 május - 1932 június) (Levidi)
* Epameinondasz Deligiorgisz ügyvéd, görög miniszterelnök (Trípoli)
* Grigorisz Labrakisz (1912–1963), politikus, orvos (Keraszica)
* Theodorosz Deligiannisz (1820–1905), Görögország miniszterelnöke (Lagkadia)
* Dimitriosz Gontikasz (1888–1967), politikus, a görög parlament elnöke (Maguliana)
* Kostasz Laliotisz (1951–), környezetvédelmi, fizikai tervezés és közmunkaügyi miniszter (1993–2001) (Doliana)
* Dimitrisz Avramopulosz (1953–), külügyminiszter (2012–), honvédelmi miniszter (2011–2012), Athén polgármestere (1995–2002) (Elliniko)
Költők:
* Nikosz Gatszosz (1911–1992), (Aszea)
* Kostasz Karüotakisz (1896–1928), (Trípoli)
Tudósok, oktatók, akadémikusok:
* Georgiosz Misztriotisz (1840–1916), filológus, Athéni Egyetem (Trípoli)
* Konstantinosz Romaiosz (1874–1966), régész, az Athéni Akadémia elnöke (Vurvura)
Művészek:
* Mimisz Fotopulosz (1913–1986), színész (Zatuna)
* [[Costa-Gavras]] (1933–), filmrendező (Lutra Iraiasz)
* Maria Menunosz (1978–), színésznő, televíziós műsorvezető, újságíró (Akovo)
* [[Dimitri Mitropulosz]] karmester és zeneszerző (Melisszopetra)
* Vaszilisz Papakonstantinu (1950–), énekes és rendező (Vaszta)
* Kostasz Turnasz (1949–), énekes és zeneszerző (Trípoli)
* Kostasz Triantafillopulosz (1956–), színész (Athinaio)
* Babisz Certosz (1956–), zenész, énekes (Tropaia)
* Sztavrosz Ciolisz (1937–), rendező (Trípoli)
* Elektrosz Vekrisz, művész, szobrász
Sportolók:
* Dimitrisz Kurbelisz (1993–), nemzetközi labdarúgó (Korakovuni)
* Jannisz Kurosz (1956–), ultramaraton futó (Trípoli)
* Mihaíl Murúcosz (1980–), [[taekwondo]] olimpiai bajnok ([[Taekwondo a 2000. évi nyári olimpiai játékokon|2000-ben]]) (Lagkadia)
Egyéb híres személyiségek:
* Lakisz (Aposztolosz) Szantasz (1922–2011) a görög ellenállás legendás hőse, aki barátjával, [[Manólisz Glézosz|Manólisz Glézosszal]] 1941. május 30-án felment az [[Akropolisz (Athén)|athéni Akropoliszra]] és letépték a náci megszállók horogkeresztes zászlóját. (Vytina)
* Árkádiai Erasmus, görög ortodox püspök
== Források ==
{{VNY}}
{{Görögország prefektúrái}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|földrajz}}
[[Kategória:Görögország prefektúrái]]
---------------------------------------------
https://en.wikipedia.org/wiki/Arcadia_in_the_arts_and_popular_culture
| 