„Milo Đukanović” változatai közötti eltérés

Amikor Đukanović először megjelentjelent meg a politikai színtéren, [[Slobodan Milošević|Slobodan Milošević]] közeli szövetségese volt. Kabinetje aktívan részt vett [[Dubrovnik|Dubrovnik]] ostromában (1991–1992). Đukanović támogatta [[Momir Bulatović|Momir Bulatović]] megállapodását Lord Carringtonnal, melynek eredményeként 1992-ben függetlenségi népszavazás tartottak Montenegróban és melyen a választók a Jugoszláviában maradás mellett döntöttek. Azonban, 1996-ban Đukanović elhatárolódott Miloševićtől és a szövetségi kormánytól, elhagyva a közös szerb és montenegrói jövőképet, a montenegrói nacionalizmus, az államállami függetlenségétfüggetlenség és a különálló montenegrói identitás javára. Ez a kormánypárt megosztottságához és a Bulatović vezette, uniópárti frakció kivállásához vezetett. Röviddel ezután Đukanović vékony különbséggel legyőzte Bulatovićot az 1997-es elnökválasztáson. 1999-ben tárgyalásokat folytatott a nyugati hatalmakkal, hogy korlátozza a Montenegrót érintő légicsapásokat a jugoszláviai NATO-bombázás során. Đukanović úgyszintén felügyelte a [[német márka|német márka]] mint új pénznem bevezetését Montenegróban, mely a [[jugoszláv dinár|jugoszláv dinárt]] váltotta fel.

Milošević megdöntését követően (2000) megállapodást írt alá az új szerb kormánnyal (2003), amely lehetővé tette Montenegró függetlenségét. Három évvel később a 2006-os évi függetlenségi népszavazás az államuniótól való hivatalos elszakadáshoz és Montenegró új alkotmányának kihirdetéséhez (2007) vezetett. Đukanović folytatta a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO-hoz]] és az [[Európai Unió|EU-hoz]] való közeledési politikáját, amelynek eredményeként Montenegró 2017-ben NATO-tagország lett. Elnöksége és miniszterelnöksége alatt felügyelte az állami vállalatok privatizációját a külföldi befektetők és cégek számára. A kormánypárt több korrupciós botránya 2019-ben kormányellenes tüntetéseket váltott ki, míg 2020-ban az ellentmondásos vallástörvény újabb tiltakozási hullámot váltott ki. A 2020-as parlamenti választásokon, három évtizede először, az ellenzék több szavazatot szerzett, mint Đukanović kormánypártja.