Wikipédia

„Szil (település)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Polgármesterei: rekordközeli
a Apró, főleg nyelvi változtatások
21. sor:
== Fekvése ==
 
Szil község [[Magyarország]] északnyugati részén, a [[Kisalföld]] középső részénközepén, szinte teljesenpontosan a [[Rábaköz]] központjábanközéppontjában fekszik, közel egyformaegyenlő távolságra a [[Hanság]] mocsárvilágától és a [[Rába]] folyótól. A [[Csorna|Csornától]] 16 km-re délre, a [[86-os főút (Magyarország)|86-os főút]] mellett helyezkedik el. Atalálható település vonattal is megközelíthető a [[Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal]]on (Szil-[[Sopronnémeti]] vasútállomás, a falutól 4 km-re).
 
== Címer ==
28. sor:
 
== Története ==
A település neve egy [[1230]]-ban kelt oklevélben tűnik fel először. [[1492]]-ben megkapta a [[mezőváros]]i rangot,; akkor a térség egyik jelentős központja volt már akkor is. Egyes feljegyzésekFeljegyzések szerint már a 16. században már több mint 3000 ember lakta Szilt. Mai templomának elődje a 18. század elején épült, körülötte temető terült el még 1887-ben is. A falu népessége a 19. század közepén 2500-3000 között volt, csaklakói kizárólag a mezőgazdaságból éltek. A roma közösség, amely 1870 körül kerülttelepedett ale falubaSzilban, ma is mintegy százanszáz élnekfőt Szilban,számlál. gyakoriGyakori családnévcsaládnevek a romák között a Karika, az Orsós és a Balogh, közöttük.a Gyakorinem magyarromák nevek:között pedig a Mészáros, a Boda, a Domonkos, a Ruzsits, a Kovács, a Gyurasits, a Perlaky és a Jakab.
 
A 19. század második felében a közeli téglagyárának jövedelméből meggazdagodott Schlitter család is jelen volt a faluban, s a helyiek azt gyanítják, hogy egy 2009-ben megtalált vaskoporsóban e család egyik tagja pihen.
A 19. század második felében a Schlitter család is jelen volt a faluban, gyanítják a helyiek, hogy a 2009-ben megtalált vaskoporsóban is egy Schlitter-sarj pihen. A közeli téglagyáruk tette őket gazdaggá. [[1886]] körül új templom építését sürgették a sziliak, a régi életveszélyessé vált. 1887-ben lebontották, a temetőt megszüntették és áthelyezték. Az új templomot és a mellette lévő parókiát az [[utolsó vacsora]] tiszteletére szentelték föl 1890-ben, Gyurasits János bíróskodása idején. Az épület robusztus, egyhajós, neoromán stílusú. Azóta 1990-ben (Gyurasits Ottó végezte a festőmunkát) és 2004-05 között is restaurálták, többek közt Czigány Jenő hagyatékából. Jelenlegi misézője Ács Lajos kanonok atya.▼
 
▲A 19. század második felében a Schlitter család is jelen volt a faluban, gyanítják a helyiek, hogy a 2009-ben megtalált vaskoporsóban is egy Schlitter-sarj pihen. A közeli téglagyáruk tette őket gazdaggá. [[1886]] körül új templom építését sürgették a sziliak, mert a régi életveszélyessé vált. 1887-ben lebontottákle is bontották, s a temetőtkörülötte megszüntettékelterülő éstemetőt áthelyezték. Az új templomot és a mellette lévő parókiát az [[utolsó vacsora]] tiszteletére szentelték föl 1890-ben, Gyurasits János bíróskodása idején. Az épület robusztus, egyhajós, neoromán stílusú. AzótaA templomot 1990-ben (akkor Gyurasits Ottó végezte a festőmunkát) és 2004/2005-05 közöttben is restaurálták, többek közt Czigány Jenő hagyatékából. Jelenlegi misézője Ács Lajos kanonok atya.
A századfordulón több középület is épült: kultúrház, postahivatal, iskola, zárda, a későbbi tanácsháza vagy a mai gyógyszertár. A faluban gyakoriak a tömésházak még a '30-as években is. Többségben bakdúcos fedélszékek készültek, néhol még ma is ilyen épül. A világháborúkban sokan elestek, [[zsidók]]at is hurcoltak el, akik közül csak páran tértek haza. A 20. század derekán a lakosság 3000 fő körül volt, ekkor kezdett csökkenni a városba költözők miatt. A maszek világban népszerű volt a „[[Cikória|cigóri]]” nevű kávénövény termesztése. 1959-60-ban termelőszövetkezet alakult Győzelem néven, melyet többször is elismeréssel illettek. Ugyancsak fejlett volt a Kovács János vezette Szil és Vidéke Takarékszövetkezet 1962 és 1987 között.
 
A 19/20. század fordulóján több középület is épült Szilban: kultúrház, postahivatal, iskola, zárda, a későbbi tanácsháza vagy a mai gyógyszertár. A faluban még az 1930-as években is gyakoriak voltak a tömésházak. Többségükben bakdúcos fedélszékeket készítettek, néhol még ma is ilyenek épülnek.
 
A világháborúkban sok szili lakos elesett, [[zsidók]]at is hurcoltak el, akik közül csak páran tértek haza.
 
A 20. század derekán a falu lakóinak száma 3000 fő körül volt; ekkor elkezdett csökkenni, mert egyre többen városba költöztek. A mezőgazdasági termelőszövetkezet megalakítása előtt nagyon népszerű volt a faluban a cikória (a helyiek szavával „[[Cikória|cigóri]]”) nevű kávénövény termesztése. A szövetkezetet 1959-60-ban alakították meg "Győzelem" néven. Gazdálkodásáért többször is elismerést kapott.
 
1962 és 1987 között eredményesen működött a Kovács János vezette Szil és Vidéke Takarékszövetkezet is.
 
==Közélete==
69 ⟶ 77 sor:
* A település nevét, és a vásárokra lábon hajtott állatok itatására alkalmas kútjának emlékét őrzi az ismert, minden bizonnyal több száz éve énekelt, ''[[Szélről legeljetek]]'' című népdal szövege:
<center>
„…szili kút, [[szany]]i kút, [[Rábaszentandrás|szentandrási,]]- [[Sobor|sobri]] kút.”
</center>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szil_(település)”