„Havihegy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások |
GyS (vitalap | szerkesztései) a →Története: kékítés |
||
21. sor:
A városrész a török korban őrhely volt valószínűleg.<ref name="plex"/>
A Havi-hegy déli, délnyugati oldalán (inkább a hegy lábánál) [[1722]]-ben még csak hét utca létezett.<ref>Madas térképe az 1722. évi állapot szerint!</ref> A Havi-hegy aljának beépítése [[1786]] után felgyorsult, ám a még jelentősebb fejlődés ebben a városrészben [[1828]] után kezdődött.<ref>MADAS-külváros I. 1985. 7-31. p. és az 1786-os 1828-as térkép.</ref> Pesty Frigyes adatközlője szerint a Havi-hegy [[1865]]-ben „szölöüvel beültetett meredek, sziklás hegy. Nevét a dombon épített [[Havas Boldogasszony-templom (Pécs)|''Haviboldogasszony Kápolnától'']] nyerte.”<ref>Dercsényi 1966. 142-43. p.</ref>
[[1690]]-ben kitört Pécsett a [[pestis]]járvány. Akkor a város lakói fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával [[Havas Boldogasszony-templom (Pécs)|emlékkápolnát]] emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot kézben hordták fel a meredek hegyoldalon. Bárdos István szerint a kápolna építésére engedélyt kért a német polgárság [[Antonio Caraffa|Karaffa generálistól]], aki báró Kurcz prefektust bízta meg a hely kijelölésével. Legalkalmasabbna látszott a város fölött elterülő magaslat, melyet azelőtt „''Kakasdomb''”-nak vagy „''Bajraktár''”-nak hívtak. (''Bajraktar'' török szó, [[zászló]]t jelent). Valószínűleg itt tartotta a török örseit.<ref>Bárdos István: Pécs régi német utcanevei. Pécs, 1933, 46. p.</ref>
| |||