„Pocsaj” változatai közötti eltérés

20 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
a
Apró, főleg nyelvi változtatások.
a (Apró, főleg nyelvi változtatások.)
}}
 
'''Pocsaj''' ([[Román nyelv|románul]] ''Pocei'') egy [[Nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközség]] [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar megyében]], a [[Derecskei járás]]ban.
 
== Fekvése ==
A [[Románia|román]] határ mellett található, két folyó, a [[Berettyó]] és az [[Ér (folyó)|Ér]] folyó találkozásánál fekszik, Debrecentől 32 kilométerre délkeletre. Vonattal a [[Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal]]on közelíthető meg (Pocsaj-[[Esztár]] vasútállomás).
 
Vonattal megközelíthető a [[Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal]]on (Pocsaj-[[Esztár]] vasútállomás).
 
== Története ==
 
Pocsaj az álmosdi [[Csire család (Álmosdi)|Chyre család]] pocsaji ágának ősi fészke volt.
[[1415]]-ben Pocsaji Péter és László, valamint Álmosdi János és László birtoka volt, mely; utóbbi
[[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] engedélyével itt kastélyt is építtetett a településen.
 
[[1514]]-es [[Dózsa György|parasztlázadás]]-kor Pocsaji Lászlót is megölték, birtokai nagy részét Bajoni János és Benedek nyerte el, a többi birtokrészt Tahy Ferenc, Dobó István erdélyi vajda, majd szécsényi Németh Ferenc kapta meg.
 
Az [[1514]]-es [[Dózsa György|parasztháborúban]] Pocsaji Lászlót is megölték. Birtokai nagy részét Bajoni János és Benedek, a többi birtokrészt pedig Tahy Ferenc, Dobó István erdélyi vajda, majd szécsényi Németh Ferenc kapta, de [[1552]]-ben Pocsaj birtokosamár Korlatovics Péter és a váradi püspök birtoka volt a település, majdkésőbb pedig a [[Rákóczi-család|Rákócziaké]] lett.
 
A 16-17. század során Pocsajszázadban az [[Erdélyi Fejedelemség|Erdélyi Fejedelemséghez]] és a [[Oszmán Birodalom|Török Birodalomhoz]] tartozott. Ekkoriban mártartozó vegyes lakosságú faluként van említveismerték, ahol a [[református]] magyarság mellett jelentősmár számúsok [[Ortodox kereszténység|ortodox]] [[Románok|románságromán]] is élt itt. Az ortodox románság [[1743]]-ban tértaz átortodox románok áttértek a [[keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]] vallásra.
 
[[1732]]-ben ismét a váradi püspöké és gróf Ditischein birtokaDitischeiné volt.
 
1755-ben már a görögkatolikus hívűhitű románság alkotta a lakosság többségét.
 
A [[18. század|19. század]] elején gróf Steinberg Ádám és gróf Zichy Ferenc volt birtokosa.birtokolta,
Aa [[20. század]] elején pedig gróf [[Zichy Ágoston]] és a [[nagyváradi római katolikus egyházmegye]] volt itt a nagyobblegnagyobb birtokos a településen.
 
A [[20. század|20. században]], és kifejezetten [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] után bezárták a faluban a kisebbségi iskolaiskolát, megszüntetésévels ezt követően a pocsaji románság teljesen elasszimilálódott,asszimilálódott. maMa már főleg csak a görögkatolikus templom, egyes családnevek és helyi hagyományok emlékeztetnek a román eredetre.
 
=== Pocsaj várai ===
A községben az Ér és a Berettyó folyó között valamikor egy [[Földvár (építmény)|földvár]]
álltemelkedett, amelynek helyére később egy újabb vár épült. AValamikor e vár területén a község melletti hídnál egy nagy emeletes [[vámház]] is állt, amely régen a vár belsejébe esett. [[1750]]-ben házépítés alkalmával az omladékok közül egy kőtábla került elő, melybe [[Lorántffy Zsuzsanna]] neve volt belevésve. Ez az épület lehetett az elővára [[II. Rákóczi György]] várának, melyet [[1641]]-ben építtetett a régi földvár helyébe. [[1653]]-ban itt tartotta lakodalmát [[I. Apafi Mihály|Apafi Mihály]], a későbbi fejedelem [[Bornemisza Anna|Bornemisza Annával]]. [[1660]]-ban Szejdi basa a várat bevette és leromboltatta, de [[1661]]-ben, egy évvel később Szinán váradi basa ismét felépíttette.
 
Pocsajnak e váron kívül még 3 kisebb váracskája is volt: a Leányvár, a Hosszúzugi vár és a Hídközi vár, melyeknek azonbanamelyeknek mára már nyoma veszett.
 
A Leányvár elnevezéshez a hagyomány érdekes magyarázatot fűz, melyamely szerint [[Marót fejedelem]] ezt a várat adta Hanza leányával menyasszonyi ajándékul [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]] fiának, [[Zolta magyar fejedelem|Zoltának]].
 
=== Harcok, hadmozdulatok a község környékén 1849-ig ===
*[[1690]]-ben [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] fővezére, Lajos badeni őrgróf is átvonult seregével a településen.
*[[1706]]-ban az erdélyi császári haderőt irányító [[Jean Rabutin|Rabutin]] lovassági tábornok hadai táboroztak itt.
*[[II. Rákóczi Ferenc]] birtoklása után pedig a kincstár tulajdonába került.
*[[1849]]. augusztus 3-án [[Görgei Artúr|Görgey]] csapatai, majd másnap az orosz csapatok vonultak át a községen.
 
== Nevezetességei ==
* A [[Copf stílus|copf]] stílusú görögkatolikus templomot a pocsaji román hívek emelték [[1743]]-ban. [[2014]]-ben felújították.
* A [[Klasszicizmus|klasszicista]] stílusú református templom [[1809]] -ben épült fel.
* Az egykori ''Ér'' folyó egykori mederszakasza [[Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeinek listája|Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke]].
* A Lányvár feltehetően lakó- és haditelepülés volt, i. e. 1000 körül épült.
* A Földvár népvándorlás kori, négyszögletes alakú földvár, várárka jelenleg is látható. Egyes feltételezések szerint a Lányvár elővára volt.