„Kós András” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
z-> k |
belső hivatkozás |
||
1. sor:
{{Személy infobox
|kép=Kós_András.jpg
|képaláírás=90 évesen
}}
'''Kós András''' ([[Sztána]], [[1914]]. [[november 4.]] – [[Kolozsvár]], [[2010]]. [[június 11.]]) szobrászművész. [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] fia, [[Kós Balázs]], [[Kós Károly (néprajzkutató)|Kós Károly]], [[Koós Zsófia]] testvére.
8 ⟶ 9 sor:
Középiskolai tanulmányait [[Bánffyhunyad]]on kezdte, és a kolozsvári Református Kollégiumban végezte (1932), [[Temesvár]]t a Szépművészeti Akadémián szerzett [[rajz]]tanári oklevelet (1938). A [[második világháború]] után [[hadifogoly|hadifogságba]] került (1948-ig). [[Színházművészet|Színházi]] díszlettervező [[Kolozsvár]]t (1948), a Magyar Színművészeti Intézet rendező szakos tanára (1949), majd a [[Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem|Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola]] tanszékvezetője nyugalomba vonulásáig (1950-80).
Már gyermekkorában saját [[mese (epika)|meséit]] illusztrálta, és nyomtatta ki apja sztánai műhelyében. Színpadi díszletet tervezett [[Szentimrei Jenő]] ''Csáki bíró lánya'' c. [[kalotaszeg]]i balladája és [[Erkel Ferenc|Erkel]]: ''[[Hunyadi László (opera)|Hunyadi László]]'' c. operája kolozsvári bemutatójához; elkészítette [[Tamási Áron]] ''Rügyek és reménység'' c. elbeszéléskötete (1935) és a ''Versekben tündöklő Erdély'' c. [[antológia]] (1941) címlapját. Művei közül kiemelkedik [[Bethlen Gábor]]-szoborterve; kiállításon mutatta be a ''Bábolnai felkelés'' ([[bánpatak]]i [[mészkő (kőzet)|mészkő]], 1957), ''Bolyai'' ([[bronz]], 1965), ''Apáczai'' ([[tölgy]], 1975), ''Déryné'' ([[körtefa]], 1975) és ''Tótfalusi Kis Miklós'' (tölgyfa, 1976) fejszobrát.
Újabb szobrairól szólva [[Gazda József]] a feszültségek és ellentét-elemek szerepét emelte ki: „Hallatlan energiákat szorít műveibe […] Minden mű a maga nemében kettős egység, s mint ilyen polarizált, ellentétpólusok szelídülnek benne egységgé.”
| |||