„Anschluss” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
leszarom Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 94.27.222.172 (vita) szerkesztéséről Jávori István szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
16. sor:
* a [[Német Birodalom]] csak korlátozott létszámú hadsereget tarthatott fenn, továbbá flottái és légiereje leszerelésére kötelezték
* a [[Német Birodalom|Német Birodalmat]] óriási jóvátétel (33 millió [[Amerikai dollár|dollár]]) megfizetésére kötelezték
* a [[Német Birodalom]] keleti területeinek egy része az ismét függetlenné vált [[Lengyelország
* a korábbi két nyugat-német terület, [[Elzász]] és [[Lotaringia]], [[Franciaország]]hoz került
* a [[Saar-vidék]] [[1935]]-ig [[Nemzetek Szövetsége|népszövetségi]] ellenőrzés alá vonták
24. sor:
A [[Német Birodalom]] számára ezek a békefeltételek rendkívül szigorúak voltak, és [[Adolf Hitler]] [[1933]]-as hatalomátvétele után a német külpolitikai törekvések egyértelműen a [[versailles-i békeszerződés]] érvénytelenítését célozták meg.<ref name=":0" /> [[Adolf Hitler|Hitler]] már az 1920-as években felvázolta külpolitikai programját, melynek célkitűzése az volt, hogy egy államban egyesítse az [[első világháború]]t követően megmaradt [[Német Birodalom]] területén kívül élő németeket. [[Adolf Hitler|Hitler]] számára a szülőországával, [[Ausztria|Ausztriával]] való egyesülés különösen fontos volt. Ezt bizonyítja az is, hogy már a [[Mein Kampf]] első oldalán követelte:<blockquote>''„Német-Ausztriának ismét egyesülnie kell a nagy német anyaországgal, éspedig nem holmi gazdasági ok miatt! Nem! Ennek az egyesülésnek még akkor is be kell következnie, ha az gazdaságilag közömbös vagy akár káros lenne, be kell következnie a vérségi kötelékeknél fogva.”'' — Adolf Hitler, Mein Kampf</blockquote>A fentiek következményeképpen [[Adolf Hitler|Hitler]] hatalomra jutásának évében, [[1933]]-ban, a [[Német Birodalom]] kilépett a [[Nemzetek Szövetsége|Nemzetek Szövetségéből]], majd [[1935]]-ben - a [[versailles-i békeszerződés]] nyílt megszegésével - bevezették az általános hadkötelezettséget, és intenzív fegyverkezési programba kezdtek. Szintén [[1935]]-ben a [[Saar-vidék]]i népszavazáson a helyi lakosság elsöprő többsége a [[Német Birodalom]] mellett döntött, ami így a németek fennhatósága alá került. [[1936]]-ban pedig a [[locarnói egyezmény]]t megszegve a német csapatok bevonultak a [[Rajna|Rajnától]] keletre eső demilitarizált övezetbe.
===
==== Előkészületek ====
[[1938]]. [[február 12.|február 12]]-én [[Berchtesgaden]]-ben [[Adolf Hitler]] személyesen találkozott [[Kurt Schuschnigg]] osztrák szövetségi kancellárral, hogy az [[1936]] júliusában megkötött szerződésük valamennyi pontjának maradéktalanul történő betartatását kikényszerítse. A [[1936]]-os szerződésben többek között az [[Ausztria|Ausztriában]] letartóztatott [[Nemzetiszocializmus|nácik]] amnesztiájáról, a két állam egyesülését támogatók közös politikai felelősségéről és az osztrák szövetségi kancellár úgynevezett „német politikájáról” esett szó. [[Kurt Schuschnigg|Schuschnigg]] a találkozón megpróbált kihátrálni a szerződésből, de [[Adolf Hitler|Hitler]] nem engedett neki, így az osztrák szövetségi kancellár beleegyezett a [[Adolf Hitler|Hitler]] által kért amnesztia kihirdetésébe, továbbá engedett abban is, hogy egy [[Adolf Hitler|Hitlerhez]] közel álló személyt, [[Arthur Seyß-Inquart]]ot bevegye a kormányába.<ref name=":0">Balassa Anna, Balla Istvánné, Birtalan Győző, Csokonai Attila, Galambosi Ágnes, Galambosi Sándor, Jeney Margit, Pataki Péterné, Rónaszegi Éva, Majtényi Zoltán, Szimán Oszkár, Zalai Edvin (1994): A XX. század krónikája, Officia Nova Kiadó, Budapest.</ref>
Csupán egy hónappal a [[berchtesgaden]]i tárgyalások után növekvő német nyomásra és az osztrák kormány hatalmának erőteljesen megrendülése következtében [[Kurt Schuschnigg|Schuschnigg]] elhatározta, hogy népszavazás alá bocsátja Ausztria függetlenségének kérdését. Az osztrák kancellár elképzelése az volt, hogy ezzel hosszabb időre tiszta helyeztet teremt Ausztria és Németország között.<ref>{{kiskapitális|Kerekes}} (1963), 333–334. old.;</ref> A népszavazást különféle felismerések tették szükségessé. Ezek között a legfontosabb az volt, hogy a [[berchtesgaden]]i megállapodások nem szolgálhattak alapul a két fél (a [[Német Birodalom]] és [[Ausztria]]) kapcsolatainak megnyugtató rendezéséhez, mivel Németország a korábbi megegyezésekhez hasonlóan ezt is pusztán kiindulópontnak tekintette a további engedmények elérése számára. Az is siettette [[Kurt Schuschnigg|Schuschnigg]] tervének megvalósítását, hogy az utóbbi hónapokban a nemzetiszocialisták feltűnő aktivizálódásba kezdtek. A kancellár úgy számított, hogy a kiírandó szavazáson az osztrák nép többsége a függetlenség megőrzése mellett fog
Az előkészítéssel kapcsolatos első megbeszélés már [[március 4.|március 4]]-én lezajlott. [[Kurt Schuschnigg|Schuschnigg]], [[Guido Zernatto|Zernatto]], [[Hans Pernter|Pernter]] és [[Fritz Stockinger|Stockinger]] abban állapodtak meg, hogy a népszavazást a lehetőségekhez képest mielőbb le kell rendezni. A tanácskozáson a választási korhatárt 24 évre emelték, mivel igyekeztek kizárni a [[nemzetiszocializmus]]sal szimpatizáló fiatalságot, ezzel biztosítva a referendum eredményességét.<ref name="ReferenceA"/>
| |||