„Monasztikus rendek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
alapmentés
aNincs szerkesztési összefoglaló
45. sor:
Antal tanítványai három központot alapítanak az aszkéták számára a [[Nílus]] deltájától nyugatra, az [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]] és [[Kairó]] közötti térségben. ([[Szent Ámon]] és követői alapítják meg 325-ben [[Nitria]]{{WD|Q1775706}}, majd a Cellák ([[Kelliá]]{{WD|Q1738281}}) néhány évvel későbbi alapításúak, amikor Nitria aszkétái ide vándoroltak fokozottabb elszigeteltséget keresvén. [[Vádi Natrún|Szkétisz]]t (Scythis) 330-ban alapították Makariosz és társai.
 
Az első szerzetesi (cenobita) közösséget [[Szent Pakhomiosz|Pakhomiosz]] alapította Tabennisziben ([[Tabenna]]{{WD|Q2478752}}) , és regulát is kidolgozott. Halálakor már kilenc férfi és két női monostor létezett.
 
[[Nagy Szent Vazul]]t a keleti szerzetesség alapítójának tekintik, szabályzata a keleti ortodox egyházra (de [[Nursiai Szent Benedek|Szent Benedek]] közvetítésével a nyugati szerzetességre is) nagy hatással volt. A keleti keresztény szerzetesség lényegében monasztikus jellegű, mind katolikus vonalon ([[Baziliták|bazilita]], [[Maronita egyház|maronita]], mechitarista csoportok), mind az [[Ortodox kereszténység|orthodox egyházak]]ban.
67. sor:
Az [[Egyházi Törvénykönyv]] beszél a monachusról, amikor megkülönbözteti őket a szabályozott [[kanonok]]tól, illetve a ''monialis''-ról, ''monacha'' jelentésben.<ref>{{Cite web |url=https://www.szerzetes.hu/system/files/szovegtar/2013/07_az_egyhazi_torvenykonyv.pdf |title=Egyházi Törvénykönyv |accessdate=2020-11-16 |pages=135}}</ref> A magyarnak csak az utóbbira van önálló szava: [[Apáca (vallás)|apáca]], az előbbit csak szóösszetétellel tudja kifejezni: monasztikus szerzetes.<ref name="PM"/>
 
Az évszázadok alatt a monasztikus rendek köre folyamatosan bővült, illetve változott az őket ért környezeti hivatás-szükségletek által felvetett karizmáik szerint. A [[pálos]]ok, [[Trappista|trappistá]]k, [[ciszterci]]ek, [[karthauziak]], [[bencések]], [[kármeliták]], [[ÁgostonosokÁgoston-rend|ágostonos rendek]] kontemplatív ága, [[klarisszák]] a hangsúlyos, ún. monasztikus-szemlélődő életrend, az életáldozat és engesztelés mellett egyes műveltségterjesztő (gazdasági és művészeti), tudományos, oktató, lelkigondozó tevékenységek is az „ora et labora” kiegyensúlyozott ritmusában a szabályzatukba, tevékenységi körükbe kerültek.
 
== A monasztikus rendek ==