„Seckau” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
belső hivatkozások
39. sor:
| wikicommons =
}}
'''Seckau''' [[Ausztria|osztrák]] mezőváros [[Stájerország]] [[Murtali járás|Mura-völgyi járásában]]. 2017[[bencések|Bencés]] januárjában 1279 lakosa volt. Seckau bencés apátságáról[[apát]]ságáról híres és hogy régen itt volt a [[Graz-Seckaui egyházmegye]] központja. 2017 végén 1281 lakosa volt.
 
==Elhelyezkedése==
== Fekvése ==
[[Fájl:Seckau im Bezirk MT.png|170px|bélyegkép|balra|Seckau a Mura-völgyi járásban]]
[[Fájl:Abtei Seckau NW-Ansicht 01.jpg|170px|bélyegkép|balra|A seckaui apátság]]
[[Fájl:Abtei Seckau Basilika Innenraum 01.jpg|170px|bélyegkép|balra|Az apátsági bazilika belső tere]]
Seckau Felső-Stájerországban[[Stájerország]]ban fekszik, az [[Alacsony-Tauern]] hegységrendszer legkeletibb hegyei, a [[Seckaui-Tauern]] (vagy [[Seckaui-Alpok]]) között, a [[Mura]] völgyének egy mellékvölgyében. Az önkormányzathoz 3három katasztrális községben (Dürnberg, Neuhofen, Seckau) 5öt település tartozik: Dürnberg (186 lakos), Hart (148), Neuhofen (180), Seckau (603) és Sonnwenddorf (186).
A környező önkormányzatok: északkeletre [[Sankt Marein-Feistritz]], délkeletre [[Kobenz]], délre [[Spielberg (Stájerország)|Spielberg]], nyugatra [[Gaal]].
==Története==
Seckau neve először 1142-ben fordul elő az írott forrásokban, I. Konrád salzburgi érsek egyik oklevelében. Neve a felégetett erdőt jelentő szláv ''zegova'' szóból ered.
 
== Története ==
Az [[Ágoston-rend|ágostonrendi]] kolostort 1140-ben alapította Adalram von Waldeck (akkor még St. Mareinben, de két év múlva Seckauba költöztek). Néhány évvel később apácakolostorral is kiegészítették. Az 1218-ban alapított Seckaui püspökség az apátságban helyezte el székhelyét. Egy 1259-es tűzvészben a kolostor nagy része elpusztult. Az apácazárdát 1491-ben, az ágostonos apátságot pedig 1782-ben bezárták.
Seckau neve először 1142-ben fordul elő aza fellelhető írott forrásokbanforrásban, I. Konrád [[Salzburg (Ausztria)|salzburgi]] [[érsek]] egyik oklevelében. Neve a felégetett erdőt jelentő szláv ''zegova'' szóból ered.
 
Az [[Ágoston-rend|ágostonrendi]] kolostort[[kolostor]]t 1140-ben alapította Adalram von Waldeck (akkor még St. Mareinben, de két év múlva a szerzetesek Seckauba költöztek). Néhány évvel később apácakolostorralapácazárdával is kiegészítették. Az 1218-ban alapított Seckaui püspökség[[püspök]]ség az apátságbanapátságba helyezte ela székhelyét. Egy 1259-es tűzvészben a kolostor nagy része elpusztult. Az apácazárdát 1491-ben, az ágostonos apátságot pedig 1782-ben bezárták, [[II. József magyar király|II. József]] császár egyházellenes rendeletei miatt.
1660-ban [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] császár meglátogatta a kolostort és a mellette lévő településnek mezővárosi jogokat adományozott. 1714-ben pestisjárvány sújtotta a térséget és Seckau polgársága fogadalmat tett, hogy minden évben Mária látogatásának ünnepén (július 2.) felzarándokolnak a Hochalm csúcsára. A szokás ma is él, a július 2. utáni első vasárnapon tartják. A pestis megszűntének örömére 1719-ben emlékoszlopot állítottak.
 
1660-ban [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] császár meglátogatta a kolostort, és a mellette lévő településnek mezővárosi jogokat adományozott. 1714-ben pestisjárvány[[pestis]]járvány sújtotta a térséget, ésezért Seckau polgársága fogadalmat tett, hogy minden évben [[Vizitáció|Szűz Mária látogatásának]] ünnepén (július 2.) felzarándokolnak a ''Hochalm'' csúcsára. A szokás ma is él, a július 2. utáni első vasárnapon tartják. A pestis megszűntének örömére 1719-ben emlékoszlopot állítottak.
Miután a kolostort [[II. József magyar király|II. József]] 1782-ben bezáratta (ekkor került az egyházmegye központja [[Graz]]ba), az épületkomplexum 1883-ban a [[Bencések|bencés]] rend kezébe került, amely Németországból menekült [[Otto von Bismarck|Bismarck]] [[Kulturkampf]]ja elől. A bencések iskolát nyitottak az épületben (ma gimnázium). 1886-ban a bazilika északi tornya összedőlt; ezután a másikat is lebontották, majd 1891-1893-ban mindkettőt újjáépítették.
 
Miután a kolostort [[II.a József magyar király|II. József]]császár 1782-ben bezáratta (ekkor került az egyházmegye központja [[Graz]]ba), az épületkomplexum 1883-ban a [[Bencések|bencés]] rend kezébe került, amely Németországból[[Németország]]ból menekült [[Otto von Bismarck|Bismarck]] [[Kulturkampf]]ja elől. A bencések iskolát nyitottak az épületben (ma gimnázium). 1886-ban a bazilika északi tornya összedőlt; ezután a másikat is lebontották, majd 1891-18931891–1893-ban mindkettőt újjáépítették.
1940-ben a náci kormányzat elkobozta a szerzetesrendtől az épületet, de a [[második világháború]] után, 1945-ben visszaszolgáltatták.
==Lakosság==
A seckaui önkormányzat területén 2017 januárjában 1279 fő élt. 2015-ben a helybeliek 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,7%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
 
1940-ben a [[Harmadik Birodalom|náci kormányzat]] elkobozta a szerzetesrendtől az épületet, de a [[második világháború]] után, 1945-ben visszaszolgáltatták.
==Látnivalók==
 
[[Fájl:MariaSchnee Seckau 01-2013.JPG|260px|bélyegkép|A Havas Szűz Mária-templom a Hochalmon]]
== Lakossága ==
*a seckaui apátság Ausztria egyik legjelentősebb kolostorépülete. Az épületegyüttes reneszánsz, a bazilika (1782-ig katedrális) román stílusú.
A seckaui önkormányzat területén 2017 januárjában 1279 fő élt. 2015-ben aaz 1260 körüli helybeliekhelybeli 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,7%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1,2% pedig felekezetfelekezeten nélkülinekkívülinek vallotta magát.
 
== Látnivalók ==
[[Fájl:MariaSchnee Seckau 01-2013.JPG|260px|bélyegkép|A Havas [[Szűz Mária]]-templom, a Hochalmon]]
*a seckaui apátság Ausztria egyik legjelentősebb kolostorépülete. Az épületegyüttes reneszánsz, a bazilika (1782-ig katedrális) román stílusú.
*[[II. Károly osztrák főherceg|II. Károly]] főherceg mauzóleuma a bazilikában
*Havas Szűz Mária-zarándoktemplom a Hochalm csúcsán (1822 m magasan).
*Kálváriatemplom az 1194 méteres Tremmelbergen''Tremmelberg''en
*az 1719-es pestisoszlop
*az 1830-ban épült [[biedermeier]] stílusú Oberwirt -fogadó
*a műemlék városháza (volt lányiskolaleányiskola)
 
== Híres seckauiak ==
*[[Leopold von Pebal]] (1826–1887) kémikusvegyész
 
== Fordítás ==
* {{fordítás|de|Seckau|oldid=161095567}}
 
== Források ==
*[http://www.seckau.at/ A település honlapja]
*[http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=62034&gemnam=Seckau 62034 – Seckau.] ''Statistik Austria''
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Seckau