Az olmützi oktrojált (azaz uralkodói rendelettel kiadott vagy kényszerített) [[alkotmány]] számos egyéni szabadságjogot biztosított – így a törvény előtti egyenlőséget, a nyelvi és nemzeti egyenlőséget - biztosított, eltörölt minden hűbéri alárendeltséget, –. alapjábanAlapjában véve azonban az ölmützi alkotmány életbelépése esetén egy ugyancsak centralizált és [[Abszolút monarchia|abszolutista]] állam megteremtését jelentette volna.
Rendelkezéseinek éle különösen a „lázadó” magyarok ellen irányult: az alkotmány szerint az ausztriai császárság koronatartományokból állállt, a [[Szent Korona]] országait ezért felosztotta [[Magyar Királyság]]ra, [[Erdélyi Fejedelemség]]re – az uniót [[Erdély|Erdéllyel]] semmisnek nyilvánítva, – [[Katonai határőrvidék]]re és Dalmát–Horvát–Szlovén Királyságra. A császári házhoz lojális [[Horvátország]] pedig [[Dalmácia]] mellett megkapta a Magyar Királyságtól elvett [[Fiume]] kikötővárost is.
AAz alkotmány szerint a császárt abszolút vétójog illetiillette meg és ő gyakoroljagyakorolta a kizárólagos törvényhozó- és végrehajtó hatalmat, de utóbbinál megmaradmegmaradt a miniszteri ellenjegyzés- és felelősség (politikailag a birodalmi gyűlés, jogilag a birodalmi bíróság előtt). Itt aA császár által kinevezett birodalmi tanács (Reichsrat) pusztán az ő tanácsadó testülete leszlett. A birodalmi gyűlés a dokumentum szerint kétkamarás volt (lásdld. "kremsieri terv"). HaTovábbá az alkotmány rögzítette: abban az esetben, ha épp nem ülésezik a Reichstag, fenyegető veszély esetén a császár törvényerejű rendeletet bocsáthat ki, de csak valamennyi miniszter ellenjegyzésével együttesen, s erről be kell számolniuk a birodalmi gyűlés előtt. Ez is a tartományok föderalizmusára épülépülő, fenntartja a közösségi kormányzatot fenntartó elv volt, de nincsenek kerületek itt nem voltak.
AAz alkotmány szerinti bírósági szervezet megegyezikfelépítése megegyezett a kremsieri nemzetgyűlés alkotmányával,alkotmányában foglaltakkal.
Az olmützi alkotmány sohasem lépett életbe,. bevezetésétBevezetését a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] végéigmiatt elhalasztották, majds végül [[1851]]. december 31-én egy császári pátens hatályon kívül helyezte.<ref>{{Cite web |url=http://www.verfassungen.at/at-18/verfassung49-i.htm |title=Kaiserliches Patent vom 31. December 1851 (R.G.Bl. 2/1852) |accessdate=2020-01-15 |language=német}}</ref>
