„Házi méh” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
→‎Megjelenése: Kivettem egy téves állítást, miszerint az anya a fullánkján keresztül tojna. Nem tudom, hogy került a szövegbe. A hivatkozott német verzió kicsit homályos ugyan, valószínűleg annak szerzőjét is megzavarta, hogy a fullánk az ősök tojócsövének anatómiai megfelelője.
102. sor:
[[Fájl:Stachel einer Honigbiene.jpg|bélyeg|200px|Dolgozó fullánkja. Ebben a nagyításban nem láthatók a horgok]]
 
A legtöbb méhfaj fegyvere a fullánk. Vannak fullánktalan méhek is, amelyek rágóikkal harcolnak. A dolgozók fullánkján számos apró, visszafelé hajló horog van; ez beleszakad az elasztikus bőrbe, így a dolgozó elpusztul, miután a [[Potroh#Fullánk_(aculeus)|fullánkját]] használva, emlőst szúr meg, ellenben ha kitinen hatol át, akkor vissza tudja húzni a fullánkját (például: viaszmoly testéből). A méhanya vissza tudja húzni a fullánkját emlős bőréből is, mert fullánkján csak 3-5, szemben a munkásméh fullánkjával, amin 21-25 visszahajló horog van. Ez gondoskodik arról, hogy a fullánk bentmaradjon a megszúrt emlős bőrében, és a [[méreg]]mirigyekkel együtt kiszakadjon a méhből. Ekkor a méregmirigyet körbevevő izmokat az idegek mozgatni kezdik. Ez belepumpálja az „áldozat” bőrébe a méreghólyag tartalmát. A magyar köznyelv számos más nyelvtől eltérően csípésnek nevezi a folyamatot, habár tulajdonképpen szúrásról van szó, amit a tudományos és a méhésznyelv így is nevez. A fullánk tulajdonképpen módosult tojócső, ésmely azeredeti anyafunkcióját inkábbelvesztette. petézéshezAz használja, ésanya csak rajzás közeli állapotban aktiváljahasználja. A fullánk behatolásával egyidejűleg riasztó [[feromon]] szabadul fel, ami arra készteti az arra járó vagy repülő többi méhet is, hogy fullánkját az adott ellenségbe szúrja, lehetőleg az előző csípés közelében, mivel ott érződik a legerősebben a feromon szaga.<ref>May Berenbaum: ''Blutsauger, Staatsgründer, Seidenfabrikanten. Die zwiespältige Beziehung von Mensch und Insekt.'' Spektrum, Akademischer Verlag, Heidelberg/ Berlin/ Oxford 1997, {{ISBN|3-8274-0078-3}}, S.&nbsp;110.</ref> Egy csípéssel 0,1&nbsp;mg méreg jut az ellenség testébe.<ref>''[http://www.aktion-wespenschutz.de/Wussten%20Sie/Stich/Stich.HTM Wussten Sie, dass Hornissenstiche nicht gefährlicher als Bienenstiche sind ?]'' Auf: ''aktion-wespenschutz.de'' hozzáférés: 2014. március 26.</ref>
A méhészek füsttel szokták megelőzni a szúrást, amikor kaptárt bontanak.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Házi_méh