„Petevezeték” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor:
 
== Anatómia ==
Hossza mintegy 10-13 cm. A kismedencében a [[Méh (anatómia)|széles méhszalag]] felső szélén megközelítőleg harántul fut. Oldalsó nyílása ''(ostium abdominale tubae uterinae)'' lényegében a hashártyüregbehashártya üregébe ''(cavum peritonei)'' nyílik. Itt tölcsérszerűen kitágul ''(infundibulum tubae uterinae)'' és ráborul a petefészek felső pólusára. A tölcsér széle rojtos, egy rojt közbetlenül is tapad a petefészekhez. A tölcsértől a méh ürege felé haladva a petevezeték fokozatosan vékonyodik. Ennek megfelelően ampulláris ''(ampulla tubae uterinae)'', isztmikus ''(isthmus tubae uteinae)'' szakaszokat különböztetünk meg rajta. Utolsó szakasza már a méh falán halad keresztül ''(pars uterina)'', és a [[Méh (anatómia)|méh háromszögletű üregébe]] az üreg felső sarkainál szájadzik be ''(ostium uterinum tubae)'' A méhkürt nyálkahártyáján a nyákréteg a méhüreg irányába folyamatos áramlásban van. Ez, valamint a petevezeték falában lévő simaizomrétegek hullámszerűen tovahaladó ''(perisztaltikus)'' összehúzódásai biztosítják a kiszabadult petesejt vándorlását a méh ürege felé. Az áramlás irányítja hím ivarsejtek mozgását, amelyek aktív ostoros mozgással, az áramlással szemben haladva jutnak fel a petevezetéken. A nyákréteg áramlásának védő funkciója is van, megakadályozza a kórokozók felhatolását. A női [[Hashártya|hashártyaüreg]] ugyanis anatómiailag a hüvelyen, a méh nyakcsatornáján és a méhkürtön keresztül tulajdonképpen nyitott a külvilág felé, a nyakcsatornában lévő nyákcsap és nyákréteg áramlása zárja le funkcionálisan. Ezen a gátrendszeren a spermiumok – sajátos tulajdonságaiknak köszönhetően - át tudnak hatolni. (Esetenként sajnos bizonyos kórokozók is, mint pl. a [[kankó]] ''(tripper; gonorrhoea)'' kórokozói, aminek hashártyagyulladás a következménye.)
 
== Falszerkezet ==