„Kaštela” változatai közötti eltérés

158 bájt hozzáadva ,  9 hónappal ezelőtt
a
a (Ćipikonak → Ćipikónak)
 
==Fekvése==
[[Split]]től légvonalban 6, közúton 15 km-re északnyugatra, [[Trogir]]tól légvonalban 11, közúton 14 km-re keletre, [[Dalmácia (horvátországi régió)|Dalmácia]] középső részén, a [[Kaštelai-öböl|Kaštelai-öbölben]], a [[Čiovo (sziget)|Čiovo]]-sziget és a Marjan-félsziget, valamint Trogir és Split városa között fekszik. Északról a Kozjak-hegység, kissé keletebbre a Mosor-hegység, délről a Spliti szigetvilág határolja. A város két nagy részre oszlik, Donja- és Gornja Kaštelára. Donja Kaštela települései Kaštel Štafilić, Kaštel Novi, Kaštel Stari és Kaštel Lukšić, Gornja Kaštel települései Sućurac, Kaštel Gomilica és Kaštel Kambelovac. A város forgalmi ütőere a ma [[Franjo Tuđman]] egykori horvát elnök nevét viselő régi kaštelai főút, mely tulajdonképpen a Marmont marsall idejében épített spliti főút egy szakasza. Itt halad át a [[Zágráb]] – Split vasútvonal és közelében található a spliti nemzetközi repülőtér is.
 
==Története==
Kedvező klimatikus környezete és vízfolyásokban gazdag területe már ősidők óta vonzotta az embert az itteni letelepedésre. A várostól északra a Kašteli mező és Labin közötti átjáróban fekvő Mujina-barlangban már a negyvenezer évvel ezelőtt élt [[neandervölgyi ember]] nyomai is megtalálhatók. Nagyszámú újkőkori lelet található a Kaštela Štafilićhez tartozó Resniken is. Az élettérért folytatott küzdelem során az embercsoportok várakat kezdtek emelni, melyekből Kaštela területén több is található. A legjelentősebb őskori vármaradvány a Sveti Ivan-hegyen található, melynek a Kaštela felőli oldala meredek, míg az északi oldala enyhe lejtő, melyet három soros szárazon rakott fal védett. Az i. e. 9. és 5. század között a kaštelai területen élt emberi közösségek közül különösen jelentős volt a veli bijaći, mely már élénk kereskedelmet folytatott az Adria nyugati kikötőivel. Valószínűleg az [[i. e. 1. század]]ban telepedtek meg ezen a területen a bulini és hilini illír törzsek, majd később a harcias dalmaták foglalták el ezt a vidéket. Az [[i. e. 4. század]] végén a görögök megalapították a traguriumi kolóniát, a mai Trogir városának elődjét. A [[görögök]] és [[illírek]] közötti kereskedelem számos bizonyítékát, főként görög cseréptöredékeket találtak Resnik kikötőjében. A Jadro-folyótól keletre fekvő síkságon az [[i. e. 3. század]]ban a görögök megalapították [[Salona]] kolóniáját, melyet később a [[Római Birodalom|rómaiak]] Dalmácia egyik legjelentősebb városává építetek ki. A Kaštelai mező nyugati részén Resnik előterében [[Claudius római császár]] megalapította Sicumot, és itt telepítette le a VII. és IX. legio veteránjait. A [[Római Birodalom]] bukása után [[476]]-ban ez a terület a [[Bizánci Birodalom]] fennhatósága alá került. A [[7. század]] elején a betörő [[avarok]] és [[szlávok]] elfoglalták Salona városát, a római lakosság hajókon a közeli nagyobb városokba menekült. Az elpusztított területen a század folyamán a horvátok ősei települtek le.
 
A kaštelai mező a kora középkorban a Klisszai zsupánsághoz tartozott, ahol a fejedelmi birtokok mellett jobbágyfalvak is létrejöttek. A fejedelmi birtokok közül ki kell emelni Bijaćit, ahol Trpimir fejedelem [[852]]. [[március 4.|március 4-én]] adománylevelet bocsátott ki, melyben a horvátok nevét először említette. Ma ez a nap Kaštela város napja. [[1241]]-ben a Trogirba menekült [[IV. Béla magyar király|Béla királyt]] üldöző tatárok elpusztították a kaštelai mező falvait. A szomszédos Trogir és Split városok, melyek gyakran egymással is harcot vívtak igyekeztek befolyásukat kiterjeszteni erre a területre. A trogriak a podmorjei Sveti Petar od Klobučca kolostor mellett építettek toronyvárat, míg 1392-ben a spliti érsek építtetett tornyot a mai Kaštel Sućurac területén. A két város közötti viszály nemegyszer véres összetűzésekké fokozódott. [[1418]]-ban a Velence és [[Genova]] közötti háború során a Sveti Petar od Klobučcánál épített tornyot lerombolták, hogy ne szolgáljon támaszpontul a velenceiek számára. A béke időszaka csak [[1420]]-ban jött el, amikor Trogir és Split is velencei uralom alá került és a két város közötti határ vitás kérdéseit egy a tengertől a Kozjak-hegységig meghúzott egyenes vonallal rendezték. A török veszély közeledtére a trogiri és spliti nemesek jelentős védelmi építkezésbe kezdtek. Az első vár [[1476]]-ban épült fel Koriolan Ćipiko trogiri nemes, gályaparancsnok költségén. A vár (a mai Stari Kaštel) négyszög alaprajzú volt, majd [[1507]]-ben a körülötte fekvő települést is saroktornyos fallal és árokkal kerítették melyen át felvonóhíd vezetett. Ćipiko példáját sok nemes követte és összesen húsz vár és több erődített település épült fel, melyek közül végül hét különült el. Ezzel megkezdődött a mai város szerkezetének kialakulása. A török-velencei határ [[1571]]-es megállapításánál a határt Baba falunál húzták meg, mely a Kozjak-hegységgel együtt a török oldalon maradt, csakúgy mint a Kaštela és Solina közötti terület a tengerig a már 1537-ben elfoglalt Klisszával együtt. A török veszély megszűnése, Solina, Klissza és a Zagora visszafoglalása után a településeket védő falakat lebontották, a lakosság száma pedig megnövekedett.
 
[[1797]]-ben a [[Velencei Köztársaság]] megszűnésével a település a [[Habsburg Birodalom]] része lett. [[1806]]-ban [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] csapatai foglalták el és [[1813]]-ig francia uralom alatt állt. A francia uralom idejére esik a Trogirt Kaštelán keresztül Split városával összekötő főút építése. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az [[Első világháború|I. világháború]] végéig tartott. A város első iskoláját [[1819]]-ben nyitották meg. A 19. század második felében megépült a vasútvonal és a kikötő. A városnak 1857-ben 5097, 1910-ben 7460 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd [[Jugoszlávia]] része lett. A [[Második világháború|II. világháború]] idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Fejlődött az ipar és a mezőgazdaság, mely sok betelepülőt vonzott. [[1986]]-ban megalakult Kaštela község, majd a független horvát állam létrejötte után Kaštela városi rangot kapott. Lakossága [[2011]]-ben 38667 fő volt.
 
== Lakosság ==
*[[Kaštel Stari]]
**A kaštel stari vár a legrégibb a kaštelai várak közül. Kaštel Ćipikónak is nevezik, mivel építtetője Koriolan Ćipiko trogiri nemes, gályaparancsnok volt. Az 1476 és 1481 között épített vár négyszög alaprajzú. A váron ma is látható az építtető személyét és az építés időpontját megörökítő latin nyelvű felirat. A vár azonban nem sokkal ezután leégett és 1492-ben újjá kellett építeni, mely tényt egy másik emléktábla örökíti meg. [[1507]]-ben a körülötte fekvő települést is saroktornyos fallal és árokkal kerítették melyen át felvonóhíd vezetett. A török 1512-ben 450 lovassal és 180 gyalogossal támadta a várat. A támadók ostromlétrákat használtak, de a védők elkeseredetten küzdöttek. Végül a trogiriak segítségét kérték, akik tizenhárom hajóval érkezve felmentették őket. Ezután a törökök a település házait végigrabolva elvonultak.
**[[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] tiszteletére szentelt régi plébániatemploma [[1714]]-ben épült [[barokk]] stílusban a 16. század végén épített régebbi plébániatemplom helyén. Felszentelése a sekrestye felett elhelyezett tábla szerint 1723-ban történt. A főoltár a Legszentebb Oltáriszentség és Keresztelő Szent János, a mellékoltárok a Rózsafüzér királynője és Szent Felicia, míg az apszis két oldalán álló oltárok Szent Ilona és Szent Rókus tiszteletére vannak szentelve.
**A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt új plébániatemploma.
**Szent József tiszteletére szentelt kis reneszánsz temploma.