„Vasaló (háztartás)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
kieg. |
||
1. sor:
[[Fájl:Szénvasaló.JPG|
[[Fájl:Irons Museum 01.jpg| A '''vasaló''' ruhaneműk, szövet kisimítására, vasalása céljából használt – régen arasznyi vastégla – téglalap alakú szerkezet, ''téglázó vas''. Régen többnyire a vasaló faszénnel működött, ma már árammal felmelegítve üzemel.
10 ⟶ 11 sor:
Magyarország területén a vasaló használatáról az első írásos dokumentum a [[17. század]]ból maradt fenn: [[I. Rákóczi György]] egy levelében "az vasalt fejér selyem"-re hivatkozik. 1696-ból maradt fenn a vasaló első magyarországi ábrázolása is, a [[Németlipcse|németlipcsei]] szabócéh pecsétjén.
A vasalásra használt eszközökben a 17. század végéig nem használtak belső hőforrást,
[[elefántcsont]]ból készült.
Azután két évszázadon át a faszenes vásárlót használták. A felizzított szenet betöltötték, s amikor lehűlt, a vasalót lóbálva szították fel benne a tüzet.
Az igazi áttörés a [[19. század]] végén következett be, amikor feltalálták az elektromos vasalót. Mivel azonban elektromos hálózat még nem volt mindenhol, és a költségek is jelentősek voltak, az új elektromos vasalók eleinte nem voltak igazán sikeresek.
Az 1920-30-as években aztán az elektromos vasaló is egyre elterjedtebbé vált, az egyedi gyártást felváltotta a gépi tömeggyártás. Az 1920-as évektől kezdve a teához és a borotválkozáshoz vizet is melegítő elektromos úti vasalók is elterjedtek. A harmincas évek közepére pedig a termosztát feltalálása az elektromos vasalók túlmelegedésének problémáját is megoldotta. 1939-re az amerikai háztartások 52 százalékában már
== Vasalómúzeum ==
| |||