„Névutó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam Anti 13 (vita) szerkesztését (oldid: 23372937) forrás nélküli infó
Címke: Visszavonás
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A [[Nyelvtan|grammatikában]] használt '''névutó''' terminus olyan [[viszonyszó]]t nevez meg, amely egyes [[nyelv]]ekben az előtte álló [[névszó]]t [[határozó]]vá teszi.<ref name="bokor">Bokor 2007, 244. o.</ref> Egyéb nyelvekben található megfelelője az [[elöljáró]]szó.<ref name="dubois">Dubois 2002, 374–375. o.</ref>
 
[[Nyelvészet|Nyelvészek]] észrevették, hogy a névutót egy bizonyos [[Szintaxis (nyelvészet)|mondattan]]i típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SOV-típusú nyelvek,<ref>{{en}} S mint ''subject'' ’alany’, O mint ''object'' ’tárgy’, V mint ''verb'' ’ige’.</ref> melyekben az [[Alany (nyelvészet)|alany]] – [[Tárgy (nyelvészet)|tárgy]] – [[állítmány]] [[szórend]] dominál, az elöljárók használata pedig az [[SVO-nyelv]]ekre jellemző.<ref>Eifring – Theil 2005, 4. fej. 2. o.</ref> Névutós nyelvek például a [[Finnugor nyelvek|finnugor]] [[nyelvcsalád]]hoz tartozók, köztük a [[Magyar nyelv|magyar]], vagy a [[török nyelvek]]. Ellenben az [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelvek]] többsége az elöljárókat preferálja.
 
== Jellegzetesen névutós nyelvekben ==
20. sor:
A [[Török nyelv|török]] is olyan nyelv, amelyben nincsenek elöljárószók, csak névutók.<ref>Göksel – Kerslake 2005, 214. o.</ref> Példa: ''Kızlar denize '''doğru''' koșuyordu'' ’A lányok a tenger felé futottak’.<ref>Göksel – Kerslake 2005, 217. o.</ref>
 
A [[japán nyelv]] is jellegzetesen névutókat használ: ''Tookyoo '''kara''''' ’[[Tokió]]ból’, ''Kyooto '''made''''' ’[[Kioto]] felé’.<ref name="eifring">Eifring – Theil 2005, 2. fej., 24–25. o.</ref>
 
Olyan nyelvek is vannak, amelyekben a névutók túlsúlyban vannak, de vannak elöljárószók is. Ilyen például a [[finn nyelv]]. Példa: ''Ne odottaa kirkon '''edessä''''' ’Ők a templom előtt várnak’.<ref>Abondolo 1998, 155. o.</ref> Ebben a nyelvben is vannak személyragos névutókkal kifejezett határozók: ''He seisoivat edelleen '''<u>edessä</u>ni''''' ’Ők még mindig előttem álltak’.<ref>Abondolo 1998, 171. o.</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Névutó