„Nyugatrómai Birodalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:31BF:1E00:49C6:6A14:7F42:B2D5 (vita) szerkesztéséről Nyiffi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
→A Birodalom bukása után: A "széthullás" a korrekt terminológia. Föntebb eleve tisztáztuk, hogy "Nyugatrómai Birodalom" nem is létezett, csak közigazgatási egységként. Egy közigazgatási egység "megszűnni" tud, "széthullani" is tud, "megbukni" nem. |
||
57. sor:
Attila halála (453) után a [[Hunok|hun birodalom]] széthullott. A hun veszedelem elmúlása után Rómában gyorsan váltották egymást a császárok; a városban anarchisztikus állapotok uralkodtak el, amit tetézett a folyamatos külső fenyegetés is. [[455]]-ben a volt Africa provincia területén királyságot alapított [[vandálok]] elfoglalták s kifosztották Rómát. A gót szövetségesek függetlenítették magukat. [[476]]-ban a kiskorú [[Romulus Augustus római császár|Romulus Augustulus]] császárt [[Odoaker]] germán hadvezér megfosztotta hatalmától, a császári jelvényeket pedig Konstantinápolyba küldte, Zénó keletrómai császárhoz. Ezzel Itália egyike lett az önálló germán királyságoknak. A keleti császárok ettől fogva a Római Birodalom egyedüli uralkodóinak tekintették magukat, s a formaságok életben tartásával igyekeztek megtartani a germán államok feletti jogi fennhatóságot. [[I. Iusztinianosz bizánci császár|I. Justinianus]] ([[527]]–[[565]]) még megpróbálta visszahódítani az elveszített nyugati területeket, ez azonban már nem sikerülhetett, sőt az Itáliában elhúzódó háború a félsziget és Róma városa számára minden korábbi kifosztásnál súlyosabb civilizációs összeomlást okozott.
== A Birodalom
[[Fájl:Europa in 526.png|bélyegkép|A barbár királyságok térképe 526-ból, hét évvel azelőtt, hogy [[I. Iusztinianosz bizánci császár|Justinianus]] megkísérelte volna visszafoglalni a területüket.]]
A Nyugatrómai Birodalom megszünését követően a területén alakult barbár királyságok továbbra is fennálltak, és fejlődésnek indultak. Az új államok intézményei fokozatosan felváltották a régi római intézményeket, különösen a [[Praefectus|prefektúrákat]] a 6-7. században, Galliában és Itáliában. Sok helyen a gazdasági ellátórendszer összeomlásával szűntek meg ezek az intézmények. Az [[itáliai királyság]]ok, [[Hispánia]] és [[Gallia]] névleg elismerték a bizánci császárt hűbéruruknak, a [[Vizigót Királyság|vizigótok]] pedig még olyan pénzérméket is verettek, melyeken a császár arcképe volt, [[I. Iusztinianosz bizánci császár|Justinianus]] császár hódításai előtt.
| |||