„Vepsze nyelv” változatai közötti eltérés

* ''nainen'' 'nő' ''naise''-, ''nais''-

* ''ääretön'' 'végtelen' ''äärettöme''-, ''ääretön''-

Ez persze nem bizonyíték arra, hogy a vepszében sem történik fokváltakozás, de az egyes tőtípusokat ebben az esetben inkább a múltban lejtászódó hangváltozások eredményeinek köszönhetjük, mint fokváltakozásnak.

 

Evvel szemben a második oszlop szavainak mássalhangzó-változásait joggal nevezhetnénk fokváltakozásnak, hiszen ezekben a szavakban az a közös, hogy bennük egy ''k'' hang jelenik vagy nem jelenik meg, méghozzá jellemzően zárhangok környezetében. A ''k, t'' és ''p'' hangok és azok [[gemináta|geminátái]] minden olyan balti finn nyelvben részt vesznek a fokváltakozásban, amelyekben a jelenség létezik, a nyelvészek azt feltételezik, hogy a ''kk'', ''tt'', ''pp'' hangkapcsolatokban játszódott le először a fokváltakozás. Ráadásul a bemutatott szavakban tipikusan olyan hangkapcsolatok találhatóak, amelyeket más nyelvekben érint a fokváltakozás.

A nyelvészek meg szokták különböztetni a finnségi nyelvek északi és déli csoportját, a legszembeötlőbb, nem más nyelvekkel való érintkezés nyomán kialakult különbség a két csoport között, hogy az északi ágban az *-''isi''-, a déliben a *-''ksi''- feltételesmódjel rögzült a korábbi alternatív alakok közül. A vepszében az északi ágra jellemző toldalékot találjuk -''iži''- alakban. Szintén jellemző, hogy az északi csoportban a birtokos személyjelek megőrződtek, a déli csoportban pedig eltűntek, és szerepüket a személyes névmások birtokos esetű alakjai vették át, bár a vepsze az északi csoportba tartozik, a birtokos személyjelek kivesztek.