„Városmajor” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
+1 kép
5. sor:
Eredetileg az [[Ördög-árok]] ártere, sokáig kaszáló, illetve katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben [[Buda (történelmi település)|Buda város]] tanácsa 3000 [[konvenciós forint]] elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József magyar király|II. József]] rendeletére a Városmajor mai területén közparkot kellett létesíteni. A [[helytartótanács]] [[Tallherr József]] állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével, és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos [[franciakert]]ek mintájára a [[budakeszi]] és a [[dunabogdány]]i erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb [[szil (növénynemzetség)|szilfákat]] 1989-ben vágták ki.
 
A [[19. század]] elején ideköltözött a budai [[körhinta (játékí)vidámpark|vurstli]], ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon az Ördög-árok poshadt vize folyt végig. [[1920]]-ban annak befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a park. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a [[Árkay Aladár]] tervezte [[Városmajori Jézus szíve plébániatemplom]], a BSE-sportcsarnok és [[tenisz]]pályák, valamint a fogaskerekű vasút ([[Budapesti fogaskerekű vasút|2008 óta: 60-as járatszámú villamos]]) végállomása.<ref name=vendegvaro/>
 
A parkban található [[Hüvelyk Matyi]] szobrán kívül az [[első világháború]]s [[hegyivadász]]-emlékmű, a [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]]-szobor és [[Árkay Aladár]] emlékoszlopa.